Szoborszenteléssel ünnepelték Kisboldogasszonyt Pápakovácsiban

A fatimai Boldogságos Szűz Mária tiszteletére kialakított emlékhelyet szenteltek fel Kisboldogasszony, azaz a Szűzanya születésének ünnepén, múlt vasárnap a Szent Anna-templomkertben. A szentmise nyitányaként Mail József apát, pápai plébános áldotta meg a kegyszobrot Bali Tibor külsővati plébános, Pályi Gábor pápakovácsi plébános és Szijártó László esperes-plébános társaságában, miután állandó gondozását, valamint rá, a hívekre és hazánkra Isten oltalmát kérte, illetve köszönetét fejezte ki a példás megvalósításért.

Pályi Gábor atya elmondta, a környékbeli szabadtéri Mária-emlékhelyek adták az ötletet. Mivel a templomban van lourdes-i Szűzanya, ezért a fatimait választották. A kegyszobor bárki imaszándékának elérhető, beleilleszkedik a község arculatába, egységet alkotva a többi emlékművel. Beszámolt róla, hogy az emlékhely teljes mértékben a hívek adakozásából, az önkormányzat támogatásával valósult meg, több mint 200 ezer forintból.

– Éppen tíz éve készült a templomba egy Mária-kép, tizenkét koronával díszítve, ami az Európai Unió keresztény gyökereiről tanúskodik. Az emlékhely kialakítása egy újabb lépés a Mária-tiszteletünk kifejezésére, a templomba szép számmal, rendszeresen járó közösség építésére – tette hozzá a plébános.

Az apát-plébános szentbeszédében a fatimai jelenésekről, kultuszáról adott áttekintést. Mint megtudtuk, a Szűzanya 1917. május 13-án a portugáliai Fatima közelében jelent meg három pásztorgyermeknek, a tízéves Lúcia Santosnak és unokatestvéreinek, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Martonak. A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a gyerekekre. Lúcia sokáig nem beszélt ezekről, majd az 1940-es években püspöke utasítására leírta a titkokat.

– A Csodás érem átadása (Labouré Szent Katalinnak jelent meg 1830-ban Párizsban), a La Salette-i jelenés (két pásztorgyermeknek jelent meg 1846-ban), és a lourdes-i jelenések (18 alkalommal jelent meg Bernadette Soubirous-nak 1858-ban) után az Egyházanya újra felhívta a világ figyelmét a megtérésre, az imádságra, az üdvösségért való munkálásra. Fatima ma is az egyik leglátogatottabb zarándokhely – emelte ki Mail József.

Az atya megemlékezett Kondor Lajos csikvándi születésű, Fatimában tevékenykedett verbita szerzetesről, a fatimai üzenet fáradhatatlan terjesztőjéről, akinek Lúcia nővér az 1990-es években azt jövendölte, a magyaroknak nem kell félniük, Mária-tiszteletük miatt. Kondor atyának nagy szerepe volt a fatimai Magyar keresztút és a Magyar kápolna felépítésében, amely az 1956-os magyar emigránsok adományaiból épült fel.