Máig ható üzenet

Békét, ami nemcsak a háború nemlétét jelenti, hanem a harmóniát, erőszak- és félelemnélküliséget. Szabadságot, amely az alkotmányos demokrácia, a jogállam egyik alapja, és nemcsak azt jelenti, hogy megtehetünk bizonyos dolgokat, hanem azt is, hogy ne kelljen megtennünk olyasmiket, amiket nem akarunk. Egyetértést, amely összhang, konszenzus, közös álláspont.

Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseit tizenkét pontban foglalták össze. Jól ismerik ezt a legfiatalabbak, az általános iskolások, ahogyan Petőfi Sándor Nemzeti dalát is kívülről fújják, harsogják az óvodások. Petőfi Sándor legismertebb költeménye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete; a költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot állítja szembe az akkori jelen szégyenteljes rabságával. Plasztikus és világos beszéd, a legkisebbek számára is. Kedves ez az ünnep valamennyiünknek. Óvodásoknak és iskolásoknak Petőfivel és a márciusi ifjakkal, csákóval és kokárdával, a felnőtteknek pedig a tudattal, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója.

Nemzeti ünnepeink közül talán ez a leginkább érthető, megfogható. És bár a szabadságharc elbukott, leverték, mégsem volt hiábavaló, mert egy új Magyarország született.

A szerdán kihirdetett veszélyhelyzet miatt az idei március 15-e különbözik a többitől, hiszen szinte mindenhol elmaradnak az ünnepi rendezvények, nem vonulunk közösen az utcára, nem tűzzük fel a kokárdát. Ettől függetlenül azért tudjuk, érezzük, hogy magyarok vagyunk, büszkén, felemelt fővel járhatunk.