Nyolc új élő- és ívóhelyet alakítanak ki a Balatonnál

A 492 millió forintos fejlesztés költségeinek felét uniós támogatásból, másik felét önerőből finanszírozzák. A projekt célja, hogy javítsa az őshonos balatoni halfajok, főként a legértékesebb horgászzsákmánynak tartott süllő szaporodási és ivadékmegmaradási feltételeit, valamint egyéb fajoknak megbúvási és táplálkozási lehetőséget biztosítson a korábbi nádasok helyett. Nagy Gábor elmondta: a Balatonnál több évtizedes hagyománya van a süllőfészkek készítésének és kihelyezésének, valamint a „műakadók”, mesterséges köves aljzatok létesítésének. A két világháború között és az 1950-es években telepítettek egy része mára megsüllyedt, eliszapolódott.

Az új balatoni ívóhelyek kialakítására 8800 köbméternyi követ szórtak a hajózási útvonalon kívül eső, bójákkal jelölt mederrészekre. Oda, ahol az előzetes iszapvastagság-mérések igazolták, hogy a csekély üledékréteg miatt nem süllyednek el hamar a kövek – mondta Nagy Gábor.

Évente már közel 80 ezer horgász fordul meg a Balatonnál, mintegy 600 tonnányi halat fognak ki a BHNP adatai szerint. A legnagyobb igény részükről a ragadozó halak – süllő, balin, harcsa, csuka – számának növelése, amit telepítéssel, illetve a szaporodási feltételek javításával lehet megoldani. A 2018 októberében indult és 2021 februárjában záruló projekt a horgászturizmus jobb kiszolgálása mellett hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához is azzal, hogy a halak számára sokszínűbbé teszi a növényzetmentes homokos vagy iszapos mederfenékrészeket – hangsúlyozta Nagy Gábor.

A halgazdálkodási vízterületek rehabilitációjáról, benne ívási helyek fejlesztéséről szóló európai uniós projekt megvalósításához a Magyar Országos Horgász Szövetség 235 millió forinttal, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. – amely a fejlesztés további üzemeltetője, monitoringozója – tízmillió forinttal járult hozzá.

Az egy éve kiszórt köveknél a szonáros felmérések és a búvármegfigyelések során azt tapasztalták, hogy az új élőhelyeket már több halfaj is használta megbúvásra, táplálkozásra. A mesterséges aljzatot hamar beborították a puhatestű haltáplálék-szervezetek – jegyezte meg Nagy Gábor. Hozzátette, a monitoring tevékenységet tovább folytatják, az első ívás megfigyelésére idén tavasszal nyílik majd lehetőség.