Éghajlatváltozás és társadalom

2022.06.17. 12:08

A klímaváltozásról a politikatudomány szemüvegén át

A Pannon Egyetem 2023-ra tervezett Éghajlatváltozás és társadalom című kötetében nyelvészek, irodalomtudósok, szociológusok, társadalomtudósok, filozófusok, és más tudományterületekről érkező szaktekintélyek foglalják majd össze, mit lehet és mit érdemes tudni a klímaváltozás társadalomtudományi aspektusairól.

HV

A kötet a 2021-ben megrendezett azonos című konferencia nyomán jön majd létre, amelyet a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara, valamint az Éghajlatváltozás Nemzetközi Laboratóriuma közösen szervezett. 

A tématerületet a legkülönbözőbb tudományterületek képviselőinek széles palettája járja körbe. A hamarosan megjelenő kötetben Kalmár Zoltán a Pannon Egyetem docense Oroszország és az éghajlatváltozás címmel értekezik majd politológusként a témában. Ahogy írja, a Kreml a 2010-es évek közepétől egyre komolyabban veszi az éghajlatváltozást. Azt a nézetet képviseli, hogy éghajlatváltozást nemcsak az emberi tevékenységek okozzák, hanem globális folyamatok is. Az orosz politikai vezetés kétféle módon reagál az éghajlatváltozás kihívásaira. Egyrészt, az éghajlatváltozás okozta károk mérséklésére, az éghajlatváltozásból eredő jövőbeli kockázatok csökkentésére törekszik; másrészt, igyekszik kihasználni az éghajlatváltozás Oroszország számára kedvező folyamatait. A tudományos előrejelzések szerint az éghajlatváltozás következtében Oroszország ázsiai területeinek jelentős része lakható lesz a 21. század második felében. Vannak olyan elemzők, akik már most Szibériában látják Oroszország titkos gazdasági fegyverét. Jelen tanulmány négy kérdésre fókuszál: Milyen szerepet játszik Oroszország a nemzetközi klímapolitikában? Milyen nagyszabású népesítési programot dolgozott ki az orosz politikai vezetés az orosz Távol-Keletre? Putyin és csapata milyen stratégiai jelentőségű beruházásokkal próbál lendületet adni az ázsiai területek fejlődésének? Milyen álláspontot képvisel a Kreml a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban? 

Putyin elnök 2003-ban reagált először az éghajlatváltozásra: „A két-három fokos emelkedés nem lenne olyan rossz egy olyan északi országnak, mint Oroszország. Kevesebbet költhetnénk szőrmekabátokra, és növekedne a gabonatermés.” Félig-meddig tréfás, öntelt szavak, s talán nem is tudta, mennyire pontosan ragadta meg a lényeget országa szempontjából. Oroszországban, a felmelegedés jóval intenzívebb, kétszer-háromszor gyorsabb, mint a világ más részein. A 2010-es években a Föld átlagosan 0,17–0,18 Celsius fokot melegedett, a hatalmas szárazföldi területtel rendelkező Oroszország pedig 0,48 Celsius fokot. (Lehner, 2021; Писаренко, 2019)

Az éghajlatváltozás következtében a jelenlegi világrend fokozatosan átalakulhat: az Egyesült Államoktól, illetve Kínától és Indiától északabbra fekvő országok, az éghajlatváltozás lehetséges haszonélvezői jelentősen erősödhetnek, az Oroszországtól, a skandináv országoktól és Kanadától délre lévők pedig kisebb-nagyobb mértékben gyengülhetnek. „Kanada egy főre eső GDP-je 2100-ra 2,5-szeresével lehet több, mint egy nem melegedő világban, Oroszországé pedig az ötszörösével.” A tengerszint várható emelkedése Szentpétervár kivételével sokkal kevésbé veszélyezteti az orosz nagyvárosokat, illetve a hadászati bázisokat, mint az amerikaiakat. A veszélyeztett amerikai nagyvárosok védelme vagy áttelepítése óriási anyagi forrásokat igényelne.

A tanulmány közvetlenül Oroszország Ukrajna elleni inváziója előtt készült.

Az izgalmas tanulmányt  hamarosan megjelenő kötetben olvashatják majd. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában