A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján tartottak megemlékezést Csopakon

Az aláírásakor megszólaltak a haragok, kis időre megállt az élet, fájdalom, harag, kétségbeesés kavargott az emberekben, mindenki siratta az egykori országot. Ezt Néző László mondta Csopakon, a Kövesdi Szent Miklós-templomromnál tartott trianoni megemlékezésen. A Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője hozzátette, Erdélyben, a Délvidéken, Kárpátalján, a Felvidéken akkor és azóta is sokszor ígérték: teljes kulturális, politikai, területi autonómiában boldog, elégedett, anyanyelvüket, kultúrájukat, nemzetiségi hovatartozásukat szabadon és örömmel megélő magyarok élnek testvéri szeretetben a népekkel, államokkal, amelyeknek 1920-ban koncként odavetették őket. Elhangzott, az idilli kép nem létezett soha az elmúlt 102 esztendőben, és a boldog kor, mely után sok millió magyar epedez, talán nem is jön el soha. A békediktátummal elcsatolták az ország területének kétharmadát, magyar nemzetiségű lakosainak egyharmadát. Elvágták a nyersanyagforrásaitól, erdeitől, szétrombolták a közlekedési rendszerét, hatalmas károkat okoztak a vízgazdálkodásban. Hazánk olyan lett, mint a test, melynek levágják a végtagjait, és csak azért kímélik meg az életét, hogy aztán belepusztuljon a tehetetlenségbe. 
A főszerkesztő beszélt a kommunizmusról is, melynek 40 éve alatt beszélni sem lehetett Trianonról. Nem volt könnyű magyarnak lenni, de százszor nehezebb volt ez azoknak, akik a határainkon kívül rekedtek. 

– De mégis itt vagyunk, van Magyarország, él a magyar nemzet szerte a Kárpát-medencében – fogalmazott. Néző László kiemelte: a NATO-hoz és az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozáskor sokan hitték, minden jóra fordul, béke, biztonság és jólét lesz a Kárpát-medencében. Hamar csalódnunk kellett, főként a nemzeti kisebbségi jogok terén, melyekkel az unió szinte foglalkozni sem akar. Az elmúlt három évtizedben voltak kormányok, politikai erők, melyek cinkos hallgatással figyelték a külhoni magyarok küzdelmét, és voltak pártok, melyek kampányoltak a kettős állampolgárság ellen. Igazi változást 2010 hozott, amikor az új kormány teljesen új alapokra helyezte a nemzetpolitikát, így a magyar állam is felelősséget visel a határon kívül élőkért. Az ország megerősödött, a fejlesztések, ösztöndíjak érintették a Kárpát-medencét is. – Aztán jött a háború, és minden megváltozott, eltűnt a kényelmes és kiszámítható világ. A kormány józanul, a saját népe érdekeit tekintve cselekszik ebben a háborús helyzetben – hangsúlyozta a főszerkesztő. 
Balogh Balázs alpolgármes­ter kiemelte, fontos az egységes magyar nemzetben történő gondolkodás, majd beszélt a pünkösdi ünnepről. A megemlékezésen, melyet a Csopaki Polgári Kör szervezett, a helybeli református általános iskola tanulói és Káplán György énekművész, a magyar kultúra lovagja előadással ajándékozta meg a megjelenteket, majd koszorúkat helyeztek el a kopjafáknál.