A SÉF iskola képzési lehetőséget kínál az erdélyi fiataloknak és partnerintézményeknek

Nyár végén a Kovászna megyei Háromszék szenátora vezetett delegációt a királynék városába, pár napja pedig hazatért az a csoport, amely a SÉF iskola alapítójával, Mayer Gyulával az élen járt Kézdivásárhelyen. Mindkét alkalommal ugyanarról volt szó: egy kézdivásárhelyi iskola alapításával és a veszprémiek segítségével induljon fejlődésnek Erdélyben a turizmus-vendéglátás szakma, ami egyben záloga lehet az erdélyi fiatalok Székelyföldön való megmaradásának is. Az előzményeket a SÉF iskola igazgatójától, Németh Katalintól tudtuk meg: – Iskolánk alapítója több erdélyi kiránduláson került ismeretségbe a háromszékiekkel, közöttük Böjte Csabával, aki a Déván létrehozott Szent Ferenc Alapítvány segítségével nevel árva gyerekeket.

– Mivel a magyar kormány célja a határon túli nemzet­részek megmaradásának segítése, a fejlődést több alapítvánnyal is támogatja. Egy ilyen támogatás eredményeképpen került a Szent Ferenc Alapítványhoz a volt kézdivásárhelyi rendház reprezentatív barokk épülete, amit szépen fel is újítottak. Iskola volt, legyen újra oktatási intézmény, legalább olyan színvonalú, mint amilyen patinás lett az épület, határozták el, és itt jönnek a veszprémiek – sorolta Németh Katalin. 

Mayer Gyula az erdélyi tú­rák során érezte, mennyire erős ott a vágy a magyarországi kapcsolatok erősítése iránt, aminek nagyon is gyakorlati oka van. A helyi kis szállás­helyek (vendégházak, panziók, családi vállalkozások) üzemeltetői szeretnének ugyan fejleszteni, de hiányzik a szakmai háttér, ezért a pályázati lehetőségekkel sem tudnak igazán élni, és egyedül vannak az összes buktatóval. Mayer úr és a körülötte dolgozó szakemberek kaptak felkérést arra, hogy világítsák át a kinti cégcsoportot (turizmus-vendéglátás szakma), egyúttal vizsgálják ki, milyen tényezők gátolják a hatékonyságot. Csak így lehet elkezdeni a közös munkát, a turisztikai szolgáltatások szín­vonalának emelését, amit indokol a bővülő látogatószám közúton, vasúton, de a két repülőtérre (Déva, Brassó) is érkeznek vendégek. 
Az elképzelés az volt, hogy a helyi képzési palettát anya­országiakkal is bővítsék. A kettős állampolgárság birtokában van erre lehetőség. Korábban indultak is a SÉF iskolában erdélyi osztályok: a kint szerzett papírt kétéves veszprémi elméleti-gyakorlati oktatással fejelték meg, ráadásul az iskola nemzetközi kapcsolatai keretében az erdélyi diákok is részt vehettek az ausztriai, ciprusi szakmai gyakorlatokon. 

Németh Katalin három­pilléres együttműködési lehetőségről beszélt. – Az egyik, hogy a kinti szakképző iskolákban és azok között, akik már végeztek, intenzív toborzással gyűjtünk diákokat a kétéves veszprémi továbbképzéshez, ami szakmai és anyanyelvi is. Ezek a fiatalok nagyon patrióták, a szívük hazahúz, tehát a végzettek nem fogják segíteni a magyar munkaerőpiacot. Azzal viszont, hogy egyre élhetőbbnek látják az erdélyi helyzetet, hazaviszik, amit nálunk tanulnak, és boldogulni fognak, sikeresek lesznek. A másik, hogy a pályázati forrásból nálunk, a SÉF iskolában tréningeznénk a kinti kollégákat, hogy a dévai alapítvány Kézdivásárhelyen létrejött, új szakképző intézményét a helyi feltételekkel, de az itteni kollégák felügyeletével töltsék meg szakmai tartalommal. 

– A hároméves képzést követően a fiatalok két évre hozzánk jönnek, hogy elsajátítsák a vendégfogadási ismereteket. A program így kéttengelyes duális képzés; az egyik tengely Erdély, a másik Magyarország – mindkettőben jogosítványokat szereznek, melyek kiegészítik egymást. Ötéves képzésben két szakmát lehet szerezni, és kétszer is részt lehet venni az Erasmus programban. A hatás vitathatatlan. 

– Harmadik pillérünk egy gyorssegély, amit szeretnénk a leghamarabb bevezetni. Kompetenciafejlesztő képzésekről van szó, amit az iskolaalapító már korábban elkezdett nálunk a felnőttképzésben. Pluszelőnyt jelent, hogy a Magyarországon kiadott okleveleket az Európai Unióban elfogadják. Ezt fiatal erdélyi kollégáknak is biztosítanánk, ahogyan ez német gyakorlat is: a gyakorlati helyek finanszírozzák a gyakorlati képzést, mellette iskolába is járnak a fiatalok. Képzést kapnak, ösztöndíjat, kapcsolatokat építenek. Ami szép még ebben az együttműködésben, az a magyar nyelvben való elmélyülés lehetősége, tehát a szakma és a nyelv is fejlődik. Hatalmas munkánk legfőbb mozgató­rugója természetesen Böjte atya – sorolta a lehetőségeket Németh Katalin. 

Találkozásuk után kerek­asztal-megbeszélés kezdődött Kézdivásárhelyen, amit Fejér László Ödön szenátor hozott tető alá. A vargák, a céhek városa, mely hajdan Brassó után a legtöbb szakembert adta Erdélynek, nem büszkélkedhet elismert szakképző intézménnyel. Ezért a felhívásra szívesen gyűltek össze az érintettek; az iskola, a kamara, a turisztikai szervezet képviselői, a fejlesztésben érintett vállalkozók és Böjte Csaba ferences szerzetes, aki honlapján így jellemezte a pillanatnyi helyzetet: – Biztos vagyok benne, hogy a tanításról, tanulásról szóló krisztusi parancs nemcsak a hit és erkölcs dolgában érvényes, hanem a legkülönfélébb készségek, szakmák elsajátításában is. Egészen biztos, hogy a jól felkészült pap, tanár, orvos, kőműves, vendéglátóipari szakember munkáját jobban tudja végezni, erőfeszítése eredményesebb önmaga és népe számára. Sajnos azt látjuk, a felnőttképzés nagyon gyatrán van megszervezve felénk, többnyire diplomagyártásban merül ki. Így az iskoláinkból kikerülő fiatalok – még a főiskolások is – többnyire eper- és spárga­szedésben, gyorséttermi üzletláncokban segédmunkásként keresik a megélhetésüket. 

Az értékeléssel egyetértő szakemberek egy része sze­mélyesen ismerte már, milyen munka folyik a SÉF vendéglátóipari és turisztikai iskolában, ezért szívesen fogadták a veszprémi vendégek javaslatait, és osztották Mayer Gyula véleményét, amikor arról beszélt, hogy ha meglesz a kellő motiváció, lesz elég fiatal is, aki a turizmus-vendéglátás szak­máival akar majd megismerkedni. Mivel pedig a vállalkozásoknak tudással bíró szakemberekre van szükségük Erdélyben is, itt az ideje papírgyűjtés helyett tartalommal feltölteni az oktatást. Ebben kínáltak segítséget a veszpré­miek, és mivel meghívóik egyetértettek a javaslatokkal, megállapodtak a következő lépésben is; elkezdik kidolgozni a kéttengelyű duális képzés szakmai kereteit.