Személyessé tett történelem

2022.12.08. 14:00

Bemutatták Brusznyai Árpádné naplójának új kiadását

A Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa – Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója című kötet második, bővített kiadását mutatták be szerdán délután a városházán.

Marton Attila

Fotó: Pesthy Márton/Napló

A kötet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Brusznyai Árpád Alapítvány közös gondozásában jelent meg. A könyv első kiadása 2017-ben jelent meg Ne felejtsétek Édesapát címmel – mondta el bevezetőjében Imre Frigyesné, a Brusznyai Alapítvány elnöke. A kötetet Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, Imre Frigyesné és Nagy András szerkesztette.

Brányi Mária alpolgármester
Fotós: Pesthy Márton/Napló

Brányi Mária alpolgármester (Fidesz–KDNP) köszöntőjében kiemelte, Veszprém huszadik századi történetének egyik legjelentősebb alakja Brusznyai Árpád. Méltatta az alapítvány tevékenységét, amellyel ápolják Brusznyai emlékét. Hozzátette, a szabadság felelősséggel jár, és mindannyiunknak tennie kell érte a hétköznapokban.

Rigó Róbert, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási osztályvezetője arról beszélt, a naplót férje letartóztatása után kezdte el írni Brusznyai Árpádné Honti Ilona, 1957. június végén, az utolsó bejegyzést 1958. január 2-án vetette papírra, Brusznyai Árpád kivégzése előtt néhány nappal. Kiemelte, a forradalom utáni megtorlást főként a koncepciós perek irataiból ismeri az utókor, egy napló azonban személyessége révén átélhetőbbé teszi a történelmi eseményeket.

Fotós: Pesthy Márton/Napló

Sebő József középiskolai tanár Brusznyai Árpád életútjáról beszélt a kötetbemutatón. Elmondta, Brusznyai sokoldalú ember volt: a szentesi gimnázium diákjaként orgonált templomban, jeleskedett az iskolai énekkarban, és a gyorsíró versenyen is eredményesen szerepelt. Tanulmányait az Eötvös Kollégiumban folytatta, latin és ógörög nyelvtanárnak készült. Az egyetemen dolgozott, amikor apját bebörtönözték, római katolikus pap bátyját internálták, őt pedig eltávolították az intézményből. Vácra került a papi szemináriumba, de szeretett volna visszatérni a tudóspályára, és megpályázta a veszprémi Lovassy gimnáziumban hirdetett állást, amelyet meg is kapott. Sebő József felidézte, 1956. október 23-án a Lovassy gimnázium Brusznyai Árpádot delegálta a forradalmi tanácsot megválasztó gyűlésbe. Emberségéről, nagyságáról sokat elmond, hogy ezekben a napokban megakadályozta több elfogott ÁVH-s meglincselését. A rendszer életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a forradalom leverése után, azonban a megyei párttitkár Pap János kérvénye után halálra ítélte őt a Legfelsőbb Bíróság.

Kahler Frigyes jogtörténész arról beszélt, Brusznyai Árpádot a Kádár-rendszer koncepciós perében ítélték el, politikai gyilkosság történt. Az eljárás nem hasonlított egy valódi büntetőeljáráshoz, mert fiktív vagy meghamisított tényállás alapján ítélték el Brusznyait. Kiemelte, a per része volt annak a megtorlási folyamatnak, amelyet a Kádár-rendszer a nép megfélemlítésére és a kormány helyzetének megszilárdítására indított. Kahler Frigyes leszögezte, Brusznyai nem akart forradalmár lenni, de az események azzá tették. Nem az erőszakban vagy a fegyverekben hitt: a változást az erkölcs és a jog erejére, valamint az emberek lelkiismeretére alapozta, ezért is volt hiteles a közösség számára, és félt tőle ugyanezért a kommunista hatalom – tette hozzá a jogtörténész.

Fotós: Pesthy Márton/Napló

A könyvbemutatón közreműködött Veszprém Város Vegyeskara Vokálja Erdélyi Ágnes művészeti vezető irányításával. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában