Tapolcai gyerekek élménydús barlangi látogatása

A csivitelő csapat izgalommal várta a nagy kalandot, amelyre két tanító néni, Szijártóné Lovász Gabriella és Steierlein Katalin, illetve a szülői munkaközösség képviseletében Hockné Mayer Adél kísérte el őket. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai fogadták a gyerekeket, akik a vezetett séta, illetve az azt követő csónakázás során megismerhették, megtapasztalhatták a tapolcai karsztvidékek szépségeit. Hét terem különleges látnivalói avatták be az elsősöket a barlangok titokzatos világába, s ehhez nagyban hozzájárult a mindvégig profi és a gyerekek nyelvén is értő Mészáros Hajnalka, aki végigkalauzolta a csoportot a különböző állomásokon. A gyerekeket a Cseppkő-terem és a Búvár-terem után egy izgalmas helyszín várta, ahol egy kifejezetten nekik kialakított kúszó-mászó barlangon haladhattak végig. Persze ők inkább ,,versenyt futottak", hogy minél többször juthassanak át a játszótér izgalmát, örömét idéző szakaszon, amely egyébként a Denevér-teremben található. A folytatásban Hajni néni a Geopark-, az Ősrégész-, az Őskarszt-terembe invitálta a csapatot, s mindegyik helyszínen fontos információkat közölt a látnivalókról, és nem mellékesen mindezt a gyerekek számára könnyen befogadható, közvetlen módon tette. A túra vezetett része a Vetítő-teremben ért véget, ahol a film segítségével a nézők is föld alatti felfedezőutakon járhattak. A remek felvételeken megelevenedett a természet egzotikus művésze, a karsztvíz, amely gyönyörű alakzatokat formált a mészkőből. A vásznon feltűntek Dél-Kína toronykarsztjai, ahonnan a cseppkövek birodalmán át a tapolcai barlangok törékeny szépségű kristályvilágába repítették a közönséget a rövidfilm készítői.

A Tapolcai-tavasbarlangot egyébként 1903-ban fedezték fel kútásás közben, tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

A gyerekek azt is megtudták, hogy a tavasbarlangot bezáró kőzet nagyon régen, a miocén kor végének szarmata korszakában, 13,7 millió éve képződött. Kőzettömegét az egykori Szarmata-tengerben lerakódott mésziszapos üledékekből összecementálódott mészkőrétegek alkotják. A fiatal szarmata mészkő a 210 millió éves, nagy vastagságú és jelentős kiterjedésű felső-triász dolomitra települt. A tavasbarlangot is a víz alakította jelenlegi formájára, amely része a város alatti, immár 14,6 kilométer hosszúságban feltárt barlangrendszernek. A térség későbbi kiemelkedése miatt a barlangok legfelső része mostanra szárazzá vált. 

Azt is megtudták a kis vendégek, hogy a tavasbarlangból tovább áramlik a víz a felszín alatt. és a Malom-tónál bukkan elő a mélyből. A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle, egy apró halfaj, amelyet a helyi lakosok csetrinek hívnak. A csónakázás közben ezt külön figyelték az elsősök, s számolták, hogy mennyi ilyen halacskát pillantanak meg. A barlangi túra maradandó élményt jelentett mindannyiuknak, voltak, akik még egyszer csónakba ültek volna. Ám az idő (és az erre szánt óra) végessége miatt a gyerekeknek be kellett érniük a felfelé vezető lépcsőfokok hangos számlálásával, ám a jelek szerint ezt is rendkívüli módon élvezték.