Bakonyi megfigyeléseknek állított emléket az égitest felfedezője

Az ország egyik legnagyobb kupolás magán-csillagvizsgálóját megépítő nyúli férfit most hatalmas megtiszteltetés érte. A történet előzménye, hogy Sárneczky Krisztián csillagász a mátrai Piszkés-tetőn 2006. április 2-án felfedezett egy kisbolygót, amely akkor a 2006 GS nevet kapta. Később mások is megtalálták, és miután pontos pályát számítottak az aszteroidának, a 199630-as számot kapta. Hogyan lett ebből a Szitkay név? A felfedezőnek ifjúkori nagy élménye volt, amikor Szitkay Gábor 45 centiméteres tükrös távcsövébe nézve láthatta meg nyaranta a szép és halvány égi objektumokat. Egy új kisbolygót pedig a felfedezője nevezhet el, ő pedig tiszteletből a Szitkay nevet javasolta. A Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadta.

Pályaválasztás hárskúti élmények alapján

– Nemrégiben tudtam meg a hírt. Örülök ennek a kedves gesztusnak, amely egy régi történethez köthető – kezdte Szitkay Gábor. – A kilencvenes évektől mintegy 15 éven át nagyon ismert amatőr csillagásznak számítottam. Bakos Gáspárral közös független szupernóva-­felfedezésünk nagy hírt kapott. Ez az évtized volt a hazai minőségi asztrofotózás hajnala, a filmes fotózás fénykora a digitális korszak előtt. Akkoriban Németországban dolgoztam, apránként gyűjtögettem össze a pénzt az Amerikából hozatott 45 centiméteres átmérőjű, akkoriban óriásinak számító távcsőre. Német munkaadómnál nem fért el, hazahoztam, és a Bakony tetején, Hárskútnál, a Ráktanyán helyeztem el, 510 méter magasan. Megengedtem, hogy 8–10 fiatal használhassa. Mára ezekből a 15 év körüli srácokból ismert csillagászok lettek, mint például Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, vagy Kiss Lászlóból a Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója. Legendás idők voltak, számos nagyszerű éjszakával, csodás együtt töltött idővel. Minden bizonnyal ezeknek állított emléket, így köszönte meg most Sárneczky Krisztián, a kisbolygó felfedezője – vélekedik Szitkay Gábor. 

Öt év alatt kerüli meg a Napot

A nyúli csillagász elmondta, hogy a most elnevezett kisbolygó a Halak csillagképben található. Az égitest főövi kisbolygó, a Mars és a Jupiter között halad, a Mars pályáján túl 50–70 millió kilométerre. Pályája nem teljesen kör alakú, 4,9096 év alatt kerüli meg a Napot. Abszolút fényessége 16,27 magnitúdó. Átmérője 1,5 kilométer, tehát körülbelül 4,7 kilométert lehetne gyalogolni rajta. Hozzátette, hogy minden számítás szerint az objektum jövő tavasszal lesz jól fotózható. 

A szakkörtől a kvazárig

A már régóta Nyúlon élő, fogtechnikusként dolgozó Szitkay Gábor 1964-ben született Pécsett, a baranyai Abaligetről került a pécsi Széchenyi-gimnáziumba, a helyi Nagy Lajos Gimnázium kollégiumában lakott. Innen engedéllyel járhatott ki a hétfő esti csillagászati szakkörbe az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején. A nyúli dombvonulaton álló családi házához kupolás csillagvizsgálót épített 2003-ban, és benne nagy teljesítményű távcsövekkel nézi és fényképezi az eget. Már ötmilliárd fényévre található fényes kvazárt is megfigyelt. 

Nézzünk fel az égre!

Január végén, február elején olyan látványban lehet részünk, ami csak 50 ezer évente történik meg, ugyanis szabad szemmel is láthatóvá válhat a C/2022 E3 (ZTF) nevű üstökös.