Bazalt Iskola már a Bakonyban is

A kültéri oktatás Kodály-módszeréről korábban a Naplónak Köninger Szilárd és Cseh András, a CAN Architects építészei elmondták: csak összekapcsolják mindazt, amivel eddig foglalkoztak: a kutatást, az oktatást, a gyerekfoglalkozásokat és az iskolaépítészet csínját-bínját. Arra vállalkoztak, hogy a kültéri tanulás lehetőségeit mutatják be, osztálytermeket építenek a szabadban és olyan módszertant dolgoznak ki, tesznek közzé, amit bármilyen tantárgyat tanító pedagógus alkalmazhat. A Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program által támogatott Bazalt Iskola elindította a régióban a kültéri oktatás feltételeinek megteremtését. Elemei közé tartozik a Bazalt Tanterem, azaz a helyteremtés, közösségi tervezés alapon: tájépítészeti és építészeti eszközökkel a helyi gyerekek és az ifjúság bevonásával épülő kültéri tanulási helyek létrehozása. Emellett folynak a foglalkozások, a tájmegismerő, alkotó és kulturális workshopok, az adott bazalt tanterem informális és non-formális tanulási helyzeteinek megtervezése, kipróbálása, pontosítása. A Bazalt Tantár jelenti a módszerteremtést: a workshopok tanulságai és a résztvevők visszajelzései alapján módszertani összefoglalót állítanak össze, elkezdődött a nevelési-oktatási program létrehozása a megvalósításban közreműködő szakemberekkel közösen.

„A közösség és az ifjúság – ezáltal a régió – felemelkedésének és jövőjének zálogai az iskolák. A természet a 21. századi oktatás újrafelfedezett eszköze. Segítségével a megszokott keretekből kilépve fizikai, szellemi, spirituális és közösségi dimenzióban gondozhatunk és kapcsolhatunk össze generációkat, alakíthatunk ki felelősen gondolkodó, lokálpatrióta közeget" – állítják a CAN Architects szakemberei. Tudjuk, és a projekt lapunknak eljuttatott közleménye is hangsúlyozza: a tanulás és környezete rengeteget változott az idők folyamán. Míg a görögök sétálva és beszélgetve tanultak, az évszázadok során kialakult iskolarendszer az épített környezet mellett a természet fontos része volt a tanulási környezetnek, addig az ipari forradalom idejére az oktatás teljesen visszaszorult az iskolák folyosós cellás rendszerébe. Azóta a természeti környezet tudatos érzékelése az attól való eltávolodás során egyre intenzívebb igényként merül fel a pedagógiában. Az erdei iskolák, a cserkészet, a tanösvények kísérletet tesznek arra, hogy visszakapcsolják a gyermekeket abba a környezetbe, amely az emberiség történelmének szinte teljes idejében a mindennapok közegét jelentette.

A 21. században a frontális oktatás korszerű tanulási helyzetekkel egészült ki. Már az osztályteremben sem csak a tábla felé nézünk. A csapat- és projektalapú munka egyre elterjedtebb a tanulás során. A természeti környezet ennek egy újabb rétegét adja. Nemcsak, hogy kimozdít, de másként is tanulunk ott. Nem kell füzet és nem kell tankönyv. Helyette valós feladatok során válik tudássá az iskolában megszerzett információ. Minden iskolának van valamekkora udvara, kültere és közterekkel kapcsolódik a település többi részéhez. Ezek tanulási felületként való használata nemcsak fiziológiailag előnyös a friss levegő, a természetes fény, a mozgás okán, de a 21. század kihívásaira választ kereső reformpedagógiák alapján az iskola és a mindennapi élet célzott integrációját is biztosítja. A magyar közoktatásban ennek ellenére jelenleg nem, vagy alig jelenik meg, ugyanakkor több működő kísérlet bizonyítja, hogy lehetséges – húzza alá a projekt létrehozásának indoklása.

 A tervezett helyek és foglalkozások célja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban, hogy a csodálatos természeti környezetet az itt élők, az ide látogatók aktív alakítóként éljék meg, lehetőségeik és ebből fakadó felelősségük feltáruljon előttük. Tavaly három általános iskolával karöltve kezdődött el a munka: Balatoncsicsón a Nivegy-völgyi Német Nemzetiségi Általános Iskolában, Monostorapátiban a Művészetek Völgye Általános Iskolában és Nemesgulácson a Keresztury Dezső Általános Iskolában. Idén bővül a helyszínek száma, folytatódik a projekt megvalósítása és további négy helyre jut el: a tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskolába, a badacsonytomaji Tatay Sándor Általános Iskolába, a Szigligeti Általános Iskolába és a borzavári Porvai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolába.