Márfi Gyula tartott előadást Veszprémben

Márfi Gyula – aki könyvet is írt a témáról – iszlámról vallott nézeteit nemcsak itthon, európai szinten is figyelem kíséri. Álláspontja kialakításához, mint mondta, hozzásegítette a Covid okozta bezártság, ami alatt legtöbb idejét a kérdés tanulmányozására fordította. Akkor olvasta el saját Korán-kötetét, ismerkedett meg a 13. században keletkezett Saria-törvénnyel. A két legfőbb szakértőt hívta segítségül az iszlám megértéséhez: Allahot és legfőbb prófétáját, Mohamedet, aki egyben hadvezér és államfő. Az emeritus érsek az iszlám és a katolikus hit tanait összevetve magyarázta a legfontosabb különbségeket.

Allah és Isten között a legfontosabb hasonlóság, hogy örökkévalók. Az igazságosság és irgalmasság között már vannak eltérések, ahogyan a vallás és a politika arányában is. A kereszténység elsősorban vallás, másodsorban politika, az iszlám félig vallás, félig politika. Amikor az iszlám keményen politizál, azt teszi, amit Allah vár követőitől. Napjainkra különösen érvényes a megállapítás: amikor a vallások túl nagy szerepet játszanak a politikában, akkor a hívők jelentősen eltávolodnak a vallásalapító alapelveitől. Ezért igaz az, hogy az Európát elözönlő muszlim bevándorlók nem örülnek a terrorcselekményeknek, mert azok ellenük fordítják az itt élő népeket. 

Taktikájuk ezzel szemben a csendes térfoglalás az európai családokénál sokkal nagyobb lélekszámmal, eszmei térhódítással, feltétlen engedelmességgel annak tudatában, hogy kizárólag ők az igazhitűek. És bár 1948-ban az iszlám államok többsége aláírta az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatát, hozzátették, hogy az a Saria-törvénnyel együtt értendő. Az iszlám célja Európa lelki és demográfiai legyőzése.