Nem mindennapi lelet

2023.02.22. 17:30

Ötszáz éve elrejtett ezüstkincsek kerültek elő Nemesvámosnál

Tizenhatodik századi kincsleleteket tártak fel a település határában – tájékoztatott a Laczkó Dezső Múzeum.

Marton Attila

Krámli Zoltán tavaly márciusban bukkant az ezüstérmékre Nemesvámos határában

Forrás: Laczkó Dezső Múzeum

A feltárás előzménye, hogy a múzeummal együttműködésben fémkeresővel végzett műszeres lelet- és lelőhelyfelderítést Nemesvámos határában tavaly márciusban Krámli Zoltán, amikor egy meredek, bokrokkal és fákkal benőtt részen, közvetlenül a felszíni avarban ezüstérmékre bukkant. A leleteket Krámli Zoltán összegyűjtötte, és értesítette erről a Laczkó Dezső Múzeumot. A területen végzett félnapi kutatás után sikerült a múzeum munkatársainak a leletegyüttes helyét beazonosítani, majd feltárták a területet. 

Forrás: Laczkó Dezső Múzeum

– Minden egyes lelet helyét pontosan rögzítettük, és a területet dokumentáltuk. A kincslelet 154 darab ezüstérméből, egy díszes ezüstgyűrűből és egy ezüstmedálból áll. A pénzek között nagyrészt 16. századra keltezhető példányok találhatók, a legkorábbi veret 1501–1506 között, míg a legkésőbbi 1601-ben készült. A 154 darab érméből 152 darabot a Magyar Királyság területén vertek (II. Ulászló, II. Lajos, I. Ferdinánd, I. Miksa és Rudolf király denárjai), két darab lengyel területekről került hazánkba. Az érmék nagy része jó megtartású, néhány példányon figyelhetők csak meg sérülések és módosítások nyomai – közölte a Laczkó Dezső Múzeum. 

A hitelesítő leletfelderítést a múzeum munkatársai végezték: a munkát Péterváry-Szanyi Brigitta koordinálta, szakmai munkatársa Gönczi Vivien régésztechnikus volt. A hitelesítésben a múzeum Közösségi Régészeti Programjának több tagja is segített, így Krámli Zoltán, Molnár Miklós és Kaszás Zsolt. 

Forrás: Laczkó Dezső Múzeum

A múzeum arról is tájékoztatott, hogy a szakemberek feltételezése szerint az ezüsttárgyakat eredetileg egy kerámiaedényben, esetleg szerves anyagból, például bőrből készült erszényben helyezhették a földbe, ennek nyomai azonban nem kerültek elő. A kincslelet elrejtését erőszakos, harcokkal összefüggésbe hozható esemény indokolhatta, ami miatt a tárgyak tulajdonosa jobbnak látta értékeit egy biztonságos helyen elásni. A szakemberek véleménye szerint valószínűsíthető, hogy a törökök helyi pusztításával hozható kapcsolatba az érmék elrejtése. Emlékeztettek, a Laczkó Dezső Múzeum 2015 óta működik együtt civil fémkeresős segítőkkel. Az évek során a közreműködők egy részével megállapodást is kötött az intézmény, és hatósági engedéllyel többen önállóan is kutathatnak régészetileg nem érintett területeken. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában