Újra csobognak a bakonyi patakok

A tavalyi aszály után idén év elején újra megtelt patakmedreknek annyira örülnek többen, hogy most még a hó, az eső, a sár, a latyak miatt se panaszkodnak. A kirándulók élvezik a látványt, amiben nyáron a szárazság miatt nem lehetett részük, a kistermelők bíznak benne, hogy a talajnedvesség majd jó lesz növényeiknek, boldogan nézegetik, hogy újra több víz van kútjaikban, emelkedett azokban a vízszint. A bakonyi vízbázis állapota javult, vízgyűjtői megteltek. A helyzet értékeléséhez szakértői tájékoztatást kértünk a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól. 

– A most lehullott eső és hó – különösen a tavalyi év tükrében – rendkívül kedvező, azonban a vízkészlet nagymértékű hiányának pótlására nem elég. Bízunk abban, hogy az évszaknak megfelelő időjárás biztosítja majd azt a csapadékmennyiséget, ami a vármegye vízfolyásainak vízkészletét stabilizálja – fogalmazott Horváth Angéla műszaki igazgató-helyettes. Tavaly a szélsőséges aszály hatására a vízfolyásainkon rendkívül alacsony vízszintek alakultak ki, nyár végére Veszprém vármegyében több vízfolyás teljesen kiszáradt. A vízügyes szakemberek éppen ezért rendkívül pozitívnak értékelték a 2023 januári, a sok éves átlagot erőteljesen meghaladó esőzéseket, a sok év eleji csapadékokot. Bakonynánán az 1991 és 2020 közötti 41 milliméteres januári átlaghoz képest 113 milliméter csapadék hullott, ami a sokéves átlag 275 százaléka. 

Az igazgatóságnak 13 településen vannak csapadékmérő állomásai Veszprém vármegyében. A legcsapadékosabb nap eddig idén január 9. volt, amikor az összes csapadékmérő állomáson nagy csapadék hullott le, húsz milliméternél több, és számos helyen negyven milliméter fölötti. Bakonynánán végeztek hómérést is. Először havat január 20-án tapasztaltak, a legvastagabb hóvastagságot január 22-én mérték, 15 centiméterest.

A csapadék hatására a Bakony vízfolyásain több kisebb árhullám is levonult az év első hónapjában, de ezek sehol sem okoztak jelentős vízszintemelkedést. A dombvidéki vízfolyásokon – földrajzi adottságuk miatt – egyébként is gyors a vízszintemelkedés, majd rövid tetőzés után jelentős csökkenés jellemző. Már mindenhol apadnak a vízállások. A lehullott csapadék hatására azonban a vízfolyásokon megkezdődött a vízpótlás, aminek következtében a vízfolyások környezetének vízháztartása is javulni fog.

A Bakony karsztos terület, így az itteni vízfolyások két forrásból szerzik a vizüket. Az alapvízhozamot a bakonyi karszt vizének a szintje határozza meg. A karsztvíz a talaj kőzetrétegei között elhelyezkedő, felszín alatti víz. Minél több víz tárolódik a kőzetekben, a vízfolyás annál stabilabb, annál kevésbé érzékeny a szárazabb időszakokra. Azonban az elmúlt öt-hat év szárazabb időjárása következtében a karsztvízszintek is lecsökkentek. Ennek és a csapadékhiánynak köszönhetően tavaly tömegesen száradtak ki a bakonyi vízfolyások.

Másik táplálójuk a csapadék hatására történő közvetlen hozzáfolyás. Idén januárban a sokéves átlag háromszorosa hullott le, ennek hatására jöttek létre az említett árhullámok. Az erőteljes csapadékok eredményeként először a talaj legfelső rétege telítődik, és ez megakadályozza a később hulló víz beszivárgását. Ezáltal létrejöhetnek látványos vízszintemelkedések, ám ennek nincs tartós hatása. Hosszú távon a vízfolyások vízszintjét az befolyásolja, hogy a leesett csapadéknak mekkora része tud beszivárogni a talajba és azon keresztül a karsztba.

Olvasóinkat arra kérjük, ha készítettek kirándulásaik közben szép fotókat a csobogó bakonyi patakokról, küldjék el szerkesztőségünknek a [email protected] e-mail címre, szívesen közzétesszük azokat internetes oldalunkon.