Fennállása huszadik évét ünnepli az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület

A konferencián Kiss Szabolcs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt húsz év a bizonyítéka annak, hogy így kell csinálni, nem is lehet másként. A közösségek, benne az emberek, sokkal erősebbek, ha ilyen szemléletmód veszi őket körül. 

– Talán még soha nem volt olyan fontos visszanyúlni a gyökereinkhez, mint most. Sosem volt még nemzeti identitásunk akkora veszélyben, mint most, amikor megpróbálják azt szétszedni és eltüntetni a jövő generációi elől. A jövő egyik nagy feladata hinni és célokat alkotni, amelyekért tenni kell. A hagyományőrzés az egyik legfontosabb tennivalónk. Nemzeti kulturális identitásunk alapköveire építhetünk mindent. Alapértékek azok, amelyeket a család, az óvoda, az iskola, a közösségek teremtenek meg, itt van tehát a legtöbb munkánk. A feladat komplex és nehéz, mert a családokban csak közvetetten lehet felkelteni az igényt a nemzeti értékek iránt, hogy a család család maradjon. Az óvodára, iskolára, közösségekre közvetlenebb módon tudunk hatást gyakorolni, itt van talán legnagyobb felelősségük a civil kezdeményezéseknek, például az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesületnek – mondta Kiss Szabolcs. Vallotta, hogy úgy véli, a különféle támogatások és a szervezetek akkor lesznek hatékonyak, ha egységben valósítják meg programjaikat. Ehhez az állam, a minisztériumok segítő kezet nyújtanak sok esetben. De feladatuk az is, hogy minőséggel teljen meg a falvak kulturális élete. A falunapokon ne igénytelen, értéktelen programok várják a vendégeket, a települések merítsenek erőt saját közösségeikből.

Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a konferenciát megnyitva arról beszélt, hogy a nemzeti ünnep idején éppen jókor van az esemény. – Hiszen, ha nem lenne iskola, elnéptelenedne a falu, nem lenne, aki megszervezné a március 15-i eseményeket. Fontos mindenki, aki egy falu közösségét összetartja. Kiscsősz ilyen szempontból egy csodálatos sziget a maga infrastruktúrájával, azzal, amit Cimbiék összehoztak. De ez nem jelent semmit, ha nincs megtöltve tartalommal. Itt e közösség megtölti napról napra, és példát ad a hagyományőrzés terén. Az utolsó pillanatban vagyunk, mert annyi más viszi el a fiatalok gondolatait ma. Az utolsó védőbástyák a családok, helyi közösségek, amelyek a városban sokkal gyengébbek. Az a misszió, amit itt, Kiscsőszön véghez visznek, rendkívül fontos. Amint itt az szintén lényeges, hogy összehozzák a közösséget, programot szervezzenek, értékteremtő helyi közösségeket hozzanak létre. A múltunk az, ami a jövőnk bölcsőjét táplálja, és reményt ad arra, hogy megmaradnak a közösségeink. Ehhez minden segítséget meg kell adni azoknak, akik ezt a missziót viszik – mondta Kovács Zoltán. 

Kovács Norbert Cimbi, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke köszöntőjét követően az immár húszéves egyesület céljáról, az alakulása eltelt eredményekről beszélt. Mint mondta, a mai nap a magyar nyelvterület sajtójának csúcstalálkozója.

– Az egyesület alakulásakor céljaként fogalmazta meg, hogy legyen egy olyan civil szervezete a hagyományőrzésnek, népművészetnek, néprajzkutatásnak, amelyen keresztül támogatni lehet az anyaország, a határon túli magyar területek hagyományőrző tevékenységét. Most elmondhatjuk, hogy elértük a célt, olyan szervezetté váltunk, amely környékünkön és a határon túli magyarság körében is különböző programokat tud lebonyolítani azért, hogy a magyar népművészet, főként a tánc megfelelő helyet foglaljon el a társadalomban – mondta Cimbi. 

A megnyitón a helyi gyerekek adtak előadást, a konferencián a háziipari bemutató keretében a résztvevők megismerkedhettek Apáti Zoltán fazekassal, és Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja Címertani hagyományok Székelyföldön címmel összefoglalót tartott. 

Cimbi Hagyományteremtés hagyományőrzésből címmel tartott előadást, majd Pekár István újságíró, a Duna Televízió volt elnöke a munkáról mint paraszti hagyományról beszélt. Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkész a közösségben megélt hagyomány témájáról szólt. Tóth Péter versvándor és Kálló Béla Szabadságharc címmel tartott előadást. Szombaton Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója az intézménnyel kapcsolatos átalakulásról és kapcsolódásokról beszélt, Havasi János újságíró, a Duna Médiaszolgáltató tanácsadója a családi hagyományról szólt. A Hagyományunk bölcsői – Erdély kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt Karácsonyi Zsigmond újságíró, a Népújság főszerkesztője, Ambrus Attila újságíró, a Brassói Lapok főszerkesztője, Sarány Orsolya újságíró a Hargita Népétől, Tóth László újságíró, a Szék-helyek portál főszerkesztője, a moderátor pedig Csermák Zoltán újságíró, a Hagyományok Háza munkatársa. 

A Hagyományunk bölcsői – Felvidék és Kárpátalja kerekasztal-beszélgetésen Molnár Judit, a Ma7 médiacsalád főszerkesztője, Hideghéthy Andrea újságíró, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója, Kovács Elemér újságíró, helytörténész és Kovács Erzsébet újságíró a Kárpátinfótól vett részt, a moderátor Farkas József, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia vezetője volt. 

Az érdeklődők megtekintették Váradi Levente fotográfus kiállítását, részt vettek a Bölcsőnk a jövő című könyvbemutatón. Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza közművelés-módszertani, tudományos szakmai vezetője Őrizzük vagy ápoljuk? Hagyományőrzés széljegyzetekkel címmel tartott előadást, Héra Éva, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség elnöke Korreferátum címmel tartott előadást. A Hagyományunk bölcsői – Délvidék kerekasztal-beszélgetés résztvevője Tóth Lívia főszerkesztő volt a Hét Naptól, Szabó Gabriella az Újvidéki Rádiótól, Kepéné  Bihar Mária a Szlovén RTV-től, Andócsi János igazgató a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központból, a moderátor szerepét Havasi János vállalta. Szabó László Zsolt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság igazgatója a diaszpórában jellemző hagyományőrzésről beszélt, Magyar Kálmán néprajzi gyűjtő New Jersey: Korreferátum címmel tartott előadást. Kiss Sándor főszerkesztő-helyettes a Mediaworkstől a konferenciáról alkotott személyes benyomásait osztotta meg. 

A konferencián bemutatkoztak a helyi közösségek, és a Fordulj Kispej Lovam Táncegyüttes adta elő Üzenet haza című előadását.