Gőzgépes vezetékes vízellátás és benzinnel működő szivattyúk

A felhívásra 52 iskolából érkezett 810 rajz, 24 dolgozat és tanulmány, 15 fotó és 73 egyéb, ötletes pályamunka. A zsűri 114 diák munkáját részesítette elismerésben, melyeket március 23-án adtak át a Víziközmű Múzeumban.

Radács Attila, a cég műszaki igazgatója lapunknak elmondta, idén komoly fejtörést okozott a zsűrinek a rengeteg ötletes alkotás közül kiválasztani a legjobbakat, mivel összesen 28 iskolából kerültek ki az elismerésre ítélt pályamunkák. A műszaki igazgató az esemény köszöntőjében úgy fogalmazott, mi áldott helyzetben vagyunk, hiszen számunkra elérhető a tiszta és jó minőségű ivóvíz, míg a Föld sok más részéről ez nem mondható el. – Egy szolgáltatónak a szemléletformálás is feladata – mondta -, a ránk bízott kincset még hosszú-hosszú évtizedekig-évszázadokig használnunk kell, ezt pedig tudatosítani már fiatal korban.

A köszöntő után háromnegyed órás múzeumlátogatás zajlott szakemberek vezetésével, három helyszínen, három csoportban, felváltva. A látogatók és a meghívottak a díjátadóra készülve megtekintették a trafóházat, egy általános tájékoztatót hallgattak meg az udvaron, ahol a kiállított pályaműveket is megnézhették, majd a gépházba látogattak. Mindhárom helyszínen szakemberek mutatták be a vízellátás, vízelvezetés technikai fejlődését, a vízbázis-védelmi intézkedéseket. Ismertették a különböző szerelvények feladatait, ezek megtekintése nagy érdeklődést váltott ki a diákokban. Szó esett a hálózat-kiépítésről, a víztornyok szerepéről, a vízmérő berendezések fejlődéséről.

A tanulók és kísérőik megtudhatták, milyen szempontok alapján települt 1896-ban a gépház arra a helyre, ahol ma is áll, figyelembe véve a vízbázist és a szennyezőforrásokat. Hangsúlyozták a veszprémi karsztvíz keménységét, s mint megtudtuk, ezt a szerelvények is nehezen bírják kezelni – ezért kell rendszeresen kezelni, tisztítani azokat is.

A gépházban megismerhettük a Tumler György által tervezett első veszprémi vízellátó rendszer elvét, mely még a 40 méter magasságban lévő püspöki palotába is feljuttatta a vizet. A működtetést Tumler György fia, Henrik vitte tovább, majd Bolgár Mihály, mindkettőjük emlékét utcanevek őrzik a városban. Bolgár Mihály behatóan vizsgálta a 110 veszprémi kút vizének minőségét, tanulmányában rámutatott, melyek a nem megfelelő minőségű kutak. Hallhattunk a kezdeti gőzgépes vezetékes vízellátásról, a későbbi elektromos, majd benzinnel működő szivattyúkról.

A szemléletes, izgalmas tájékoztatót követte a díjátadó. Az elismeréseket Radács Attila műszaki igazgatótól és Szabó-Csuka Dóra üzemviteli vezetőtől vették át a fiatalok.