Második világháborús magyar repülő roncsait tárták fel Ajka határában

Az Ajka külterületén megtalált roncs különleges: ebből a repülőgéptípusból mindössze három jelentős lelet került elő eddig Magyarországon, ugyanakkor a mostani az első eset, hogy magyar gép maradványait találták meg, tudtuk meg a helyszínen Magó Károly zászlóstól, a MH Kiss József 86. Helikopterdandár kutatójától, a Magyar Roncskutató Egyesület elnökétől. Hangsúlyozta, az elmúlt napokban a Magyar Királyi Légierő Focke-Wulf 190 F típusú csatarepülőgépét tárták fel katonák és civilek együttműködésével. Az egyesület elnöke elmondta, a feltárás során a pilóta emberi maradványai is előkerültek: bár ezek DNS és antropológiai azonosításra valószínűleg alkalmatlanok, ugyanakkor a közvetett bizonyítékok – a gép típusa, a felségjelzés és a földrajzi helyszín – információkkal szolgálnak a pilótáról. A kutatások jelenlegi állása szerint valószínűleg Sztrókay Géza szakaszvezető halt hősi halált a gépben: a pilóta 1945. március 22-én szállt fel, azonban veszprémi célállomása előtt Herendtől északra lezuhant. Mivel a megtalált repülőgéptől mindössze 8-10 kilométer légvonalban Herend, ezért nagy valószínűséggel a szakaszvezető maradványait találták meg a roncsban, amit erősít az is, hogy Ajka 25 kilométeres környezetében nincs információ arról, hogy más magyar felségjelzésű Focke-Wulf csatarepülőgép lezuhant volna. Magó Károly zászlós kitért rá, kevés információ áll rendelkezésre a korabeli gépek bevetéseiről, de azt tudjuk, hogy Sztrókay Géza kötelékben repült, és a géppár másik pilótája jelentette, hogy a szakaszvezető lezuhant. Hozzátette, a feltárást katonák és civilek, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár és az egyesület tagjai végezték közösen az elmúlt napokban. Ennek során bebizonyosodott, hogy a gépet eredeti, becsapódás utáni állapotában találták meg. A magyar légierőben két század szolgált az Fw 190-esekből. Ezek a gépek – a vadászrepülőgépekkel ellentétben – mindig alacsonyabb magasságon repültek, és földi harcok támogatására vetették be őket, elsősorban páncélozott és szállítójárművek, bunkerek, erődítések, tüzelőállások felszámolására. 

A roncsot Varga László önkéntes fémkeresős fedezte fel, aki a Laczkó Dezső Múzeum Közösségi Régészeti programjának tagja. A területen kutatást végzett, és a vizsgálat során először alumíniumforgácsok kerültek elő, majd további alapos kutatások után a gép szelepházfedelének egy darabja jött elő, amit Pálffy Sándor, a Magyar Roncskutató Egyesület alelnöke, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársa azonosított: ez egyértelművé tette, hogy egy Focke-Wulf 190 F típusú csatarepülőgép fekszik a mélyben. A civilben buszsofőrként dolgozó, ajkai születésű és Úrkúton élő Varga László azt mondja, fémkeresős pályafutásának ez a legjelentősebb lelete, és nagyon büszke arra, hogy ő fedezte fel a gépet. 

Pálffy Sándor kiemelte, a feltárás során derült ki, hogy nem német, hanem magyar felségjelzésű gépre bukkantak. Felidézte, legutóbb 2011-ben került elő a vármegye területéről második világháborús repülőgéproncs Dudarnál, egy szovjet IL-2-es Sturmovik csatarepülőgép. Az egyesület alelnöke, a Laczkó múzeum munkatársa elmondta, a lelet jelentősége, hogy a feltárásnak köszönhetően remélhetőleg egy magyar katona megkaphatja a végtisztességet 78 év után. A mostani feltárás másik különlegessége volt, hogy a legújabb régészeti módszereket is alkalmazták, rétegről rétegre dokumentálták az előkerült leleteket térinformatikai rendszer segítségével. 

Vasárnapi ott jártunkkor nagyjából bő másfél méterrel a földfelszín alatt dolgoztak a szakemberek a hétszer öt méteres szelvényben, de a gép legmélyebben fekvő része közel 210 centiméteres mélységben feküdt. A területről a repülőgép számos darabját feltárták, de ennek nagyobb része az eltelt idő és a becsapódáskor keletkezett tűz miatt rossz állapotú. Ugyanakkor a két futómű teljesen egyben megmaradt, ahogyan több henger is a 14-ből, és jó állapotban került elő a botkormány egy része is. A szakember úgy vélte, a mostani feltárással sikerült megmenteni az enyészettől a roncsokat, véleménye szerint néhány évtizeddel később már alig maradt volna meg belőle valami. A kutatás jelenlegi állása szerint a repülőgép keleti irányból csapódhatott be a földbe, az ellenséggel vívott légiharcban vagy légvédelmi találat miatt. A második világháborús repülőgépek azonosításához a motorszám, a gyáriszám vagy a fegyverszám (amerikai oldalról) nyújthat még segítséget. A feltárt roncsok tisztítását, feldolgozását és azonosítását a szolnoki repülőmúzeumban végzik el, a kutatásról a tavasz folyamán konferencián is beszámolnak. 

A technikatörténeti szempontból is értékes feltárásban a Laczkó Dezső Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakemberei is közreműködtek, a munkát továbbá civil önkéntesekkel és a honvédség munkatársaival összefogva közösen végezték el.