Nemzeti tragédiából a magyarság összetartozásának napja

A képviselő beszédében hangsúlyozta, a nemzeti tragédiából olyan emléknap vált, ami szembemegy a trianoni békediktátummal, és nem törődik azzal, hogy a magyar föld kétharmada az országhatárokon kívülre került. A nemzeti összetartozás napja felülemelkedik ezen, és magyarságunkat ünnepként tudjuk megélni – fogalmazott Ovádi Péter. Emlékeztetett, a szocializmusban a fennmaradásért kellett küzdenie a magyarságnak, a rendszerváltás után olyanok jöttek, akik szándékosan hátat fordítottak a külhoni magyarságnak, amikor esély lett volna revánsot venni Trianonért. Az országgyűlési képviselő kiemelte, 90 évnek kellett eltelnie a békediktátum aláírása után, hogy új fejezetet kezdjünk magyarságunkban. A kormány 2010-ben június negyedikét a nemzeti összetartozás napjává tette, és kettős állampolgárságot biztosított a külhoni magyaroknak, amelyet a baloldal korábban megtagadott. Arról is beszélt, történelmi távlatban Trianon ma már nemcsak fájdalmat, hanem a magyarság elpusztíthatatlanságát is jelenti. – Elfogadjuk a trianoni határokat, de szeretni sosem fogjuk. Ma már barátként tekintünk szomszédainkra, de elvárjuk tőlük is a tiszteletet. Ma nem hajlunk meg szolgaként egy nagyhatalom előtt, hanem bátrak kiállunk magunkért. Erre azért vagyunk képesek, mert a nemzeti összetartozás megerősít bennünket ebben – fogalmazott a képviselő. A rendezvény előtt műsort adott a Liszt Ferenc Kórustársaság Lukács Elek karnagy vezetésével. A megemlékezésen közreműködött Módri Györgyi, Kőrösi Csaba, Máté P. Gábor, Keresztes Gábor és Keller Márton, a Veszprémi Petőfi Színház művészei, valamint a Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekara.