A kenyér és az állam nélküli élet lehetetlenség

Erről beszélt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a révfülöpi szabadtéri színpadon az államalapító Szent István napi ünnepi megemlékezésen, és rámutatott, hogy augusztus 20-án nem véletlenül ünnepeljük együtt az államalapítást és az új kenyeret. 

– Szent István ünnepe a magyar nép kereszténnyé tételéből is áll. A kenyér, a kereszténység és az államiság között bármilyen távoli is a kapcsolat, mégis egy közös jellemző van. Ahogy az egyén számára a kenyér a mindennapok túlélésének egyik legalapvetőbb feltétele, a magyarság ezeréves történelme során az államiság és a kereszténység ugyanilyen kenyérnek bizonyult. Olyan végső menedéknek, ahova visszamenekülhettünk, ha létünk veszélyeztetve volt. Hiszen előfordult, hogy az államiság mentett meg bennünket, tett minket nagy nemzetté, az egyik olyan, meghatározó hatalommá, amely nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül a latin nyelv mellett integrálta az itt élő népeket szlováktól horvátig, romántól németig, békés állami keretet nyújtva nekik. A kereszténység lehetővé tette, hogy a minket elválasztó anyanyelvek egy kultúrába forrjanak össze, hiszen mindannyian keresztények voltunk. Egyetlen olyan nemzet sincsen, amelynek nyelvét értenénk. A mi társtalan nyelvű nemzetünk mégis tudta biztosítani fennmaradását ezer éven keresztül, és integráló tényezővé tudott válni, mert Szent István öröksége olyan hátteret tudott biztosítani a magyar nemzet számára, amely lehetővé tette, hogy ne csupán túléljük a hétköznapokat, hanem perspektívát is tudjunk adni az utánunk jövő nemzedékeknek és a velünk élő nemzetiségeknek is – mondta a miniszter. 

Köszöntőjében Kondor Géza polgármester a lengyel–magyar barátságot és István király érdemeit méltatta. 

– Államalapítónkat méltán tartjuk a magyar történelem legnagyobb személyiségének. A magyarság évszázadokon keresztül a történelmi Magyarországot is védte, el kellett döntenie, hogy a Kárpát-medencében hazát talált magyarok miként maradhatnak meg magyarnak, miként lehessen államuk, miként maradhatnak meg Európában, más népek szorításában. István ezt a keresztény kultúrkörhöz való tartozásban látta, nem kis örökséget, egyben felelősséget hagyott ránk, amely kötelez bennünket. Néhány éve még rémálmunkban sem gondoltuk, hogy ezért nap mint nap meg kell küzdenünk – mondta a polgármester. 

A vendégeket Lukasz Kubiak, Krobia polgármestere is köszöntötte. Amint elmondta, az új kenyér ünnepe a krobiaiakhoz is közel áll, ezért több ok van a közös ünneplésre és arra, hogy mindent megtegyenek azért, hogy soha ne fogyjon el a kenyér az asztalról. Méltatta a két település önkormányzatainak közel hatéves, egyre szorosabb kapcsolatát, amely a kultúra, sport, oktatás, szociálpolitika, turizmus területére is kiterjed. A lakosság korlátlan mozgása széles körű lehetőségeket teremt. Örömét fejezte ki, hogy hagyományőrző együttesükkel részt vehetnek a VEB 2023 eseményein. 

Az ünnepségen átadták a Villa Filip Érdemrendeket. A kitüntetést Hildesheimné Orbán Emília a település lakói egészsége érdekében végzett elhivatott munkája, Kovács Péter kulturális munkatárs a településen kulturális és egyéb területen végzett önzetlen munkájáért, Révfülöp fejlődése érdekében végzett tevékenységéért, Bódis István rendőr a nagyközség közbiztonsága javítása érdekében végzett kimagasló szakmai munkája elismeréséül kapta.  

Az ünnepségen az új kenyeret Hafenscher Károly evangélikus lelkész áldotta meg, majd István örökében címmel Kővári Eszter Sára énekművész és Peltzer Ferenc gitárművész adott műsort a lengyelországi folklórcsoport műsora előtt.