Varga Mihály: Magyarország ma a keresztény Európa védőpajzsa

– Nekünk nincsenek individualista őseink, akikre nagy magyar történelmi személyiségként emlékezünk. Szent Istvántól Széchenyiig a kiemelkedő formátumú személyekre a közösség iránti elkötelezettségük miatt nézünk fel – hangsúlyozta Varga Mihály. – Van egy dátum a magyar kalendáriumban, amikor a magyarság születésnapját ünnepeljük. Ez augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe, Magyarország születésnapja. Ekkor ünnepeljük mindazokat a dolgokat, tulajdonságokat, szokásokat, szemléletbeli sajátosságokat, amelyek a magyarokat az államalapítástól a mai napig összekötik. A mai napon a magyar emberek között megvalósuló élő közösséget ünnepeljük. Ennek a közösségnek több mint ezer éves eredményeit, természetét és tetterejét, valamint a jövőre vonatkozó vágyait és céljait – fogalmazott. 

Elmondta, az ezer éve élt államalapító Szent István és Gizella királyné szobra maga is ezt az aktív közösséget szimbolizálja. A szobor, mint szimbólum azért jelenthet napról napra többet számunkra, mert a közös múlt teljességét felöleli, magába foglalja. 

– A magyar államalapítás lényege ugyanis a múlt és a jövő szándékos és ártatlan összekapcsolása – jelentette ki a miniszter. – Ez volt az új elem, ami miatt egy addig nomád életmódot folytató nép képes volt időtálló államként újjászervezni magát. Korábban erre egyetlen nomád nép sem volt képes, mind beolvadtak a környezetükbe, és eltűntek a történelem színpadáról. Szent István király viszont megtartotta a magyarok közösségének függetlenségét, miközben alkalmazkodott a helyi körülményekhez, és nyugati mintára a nyugati kereszténységhez csatlakozva európai államot alapított. A múlt megtartása és a jövőre való felkészülés - e két elem köré csoportosítható mindaz, amit ma ünneplünk – folytatta Varga Mihály. 

Beszélt arról is: azt is ünnepeljük, hogy az elmúlt ezer év során számtalan külső támadás ellenére Magyarország továbbra is önálló államként létezhet. Ebből ma sem engedünk és később sem fogunk engedni. Másodsorban azt is ünnepeljük, hogy törvényeink az alaptörvénnyel kezdődően a közösség érdekét tartják a fókuszpontban, a legkisebb közösségtől, a családtól, egészen a teljes magyar nemzedékig, határon innen és azon túl. Ez az elv jelenik meg ma a családpolitikában éppúgy, mint a határon túli magyar közösségek védelme érdekében tett lépésekben. 

– Ünnepeljük továbbá a keresztény európai kultúrát és annak alapértékeit, amelyeket a magyarság ezer éven át ápolt, és amelyek oltalmazták a külső támadásokkal szemben –  fogalmazott. – A pogány államból lett Magyarország ma már a keresztény Európa védőpajzsa – húzta alá. 

A veszprémi ünnepségen elhangzott az is, hogy a megemlékezés helyszíne kitüntetett történelmi hely, hiszen Veszprém az államalapítás egyik legfontosabb városa, a Szent István által létrehozott egyházmegyék egyik legkorábbi központja.  

– Manapság számtalan jelét láthatjuk annak a törekvésnek, amely a történelmi Európából egyfajta Európai Egyesült Államokat, egy szuperhatalmat vagy birodalmat kívánna létrehozni – mondta Varga Mihály. – Mi úgy véljük, hogy ez az elképzelés idegen az európai kultúrától. A szabadság nemzeteként továbbra is a független államok szövetségeként képzeljük el Európa jövőjét. Ugyanis ez a struktúra tette lehetővé mindazokat a vívmányokat, amelyeket ma összefoglalva Európának nevezünk. Amikor az államalapítást ünnepeljük, akkor egyben ezt a felismerést is megerősítjük magunkban – emelte ki. 

Rámutatott: Szent István legfontosabb üzenete a mai ember számára is az, hogy Magyarország jövőbeli sikereihez a független magyar államon és az erős nemzeti közösségen át vezet az út. 

Az ünnepség második felében Tímár Sára és zenekara adott kulturális műsort.