Mi a jelentősége, hogy a pátriárka eljön Bakonybélbe?

Magyarországra látogat a pátriárka szeptember 20. és 25. között a Pannonhalmi Főapátság meghívására. Szombaton eljön a bakonybéli bencés Szent Mauríciusz Monostorba, ahol Szent Gellért Bakonybélbe érkezésének ezredik, a bencés monostor újraalapításának 25. évfordulóját ünneplik. Itt is részt vesz őszentsége a vesperáson, áldást oszt. Harminc éves pátriárkai szolgálatának fő tanításai: a teremtésvédelem, azaz a környezetvédelem, a kereszténység egységessége, a béke fontossága, ezeket hozzá magával most a Bakony szívébe. S ő volt az, aki 2000-ben a Szent István-bazilika előtt, az ünnepi szentmise keretében hirdette ki azt a bullát, amely szerint Szent István királyunkat a keleti egyházban is szentként tisztelik. Így a nagy egyházszakadás után csaknem ezer évvel az első magyar király személyében újabb közös szentje lett a katolikus és ortodox egyházaknak. 
A pátriárka bakonybéli látogatásának jelentőségéről és miértjeiről megkérdeztük Baán Izsákot, a Szent Mauríciusz Monostor perjelét, aki elmondta, hogy őszentségét a Pannonhalmi Főapátság hívta meg az ökumenikus konferenciára, amit pénteken tartanak meg. "A bencés rend jóval korábban létrejött, mint hogy a nagy egyházszakadás megtörtént volna, az ortodoxiával közös gyökerek miatt könnyű a kapcsolódás, a párbeszéd a monasztikus szerzetességen belül. S amikor az volt a kérdés, hogy Pannonhalma felkeresése mellett még mit mutassanak meg a pátriárkának, egyből Bakonybél merült fel, mert már korábban is jó kapcsolatot építettünk a magyarországi görög ortodoxokkal, Arszeniosz bécsi metropolita is járt nálunk. Külön öröm számunkra, hogy épp Szent Gellért ünnepéhez kapcsolódóan jön hozzánk, aki szintén annak a kornak a szentje, amikor még az egyházak egyek voltak, s aki maga is csodálója és bizonyos értelemben követője volt a keleti, bizánci szerzetességnek. A bakonybéli monostor sokat tett a keleti szerzetesség Magyarországon való megismertetéséért, könyvsorozatunkban például több olyan kötet látott napvilágot, amely a keleti keresztény szerzetesség hagyományából merít" – fogalmazott Izsák atya.