A magyar '56 zsinórmértéke a szabadságnak

– Október 23-án a kommunista rezsimmel szemben kitört 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai, mártírjai és túlélő hősei előtt tisztelgünk – mondta ünnepi beszédében Bardon Tamás ezredes, a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ képviseletében. 

Úgy fogalmazott, generációja nem az iskolában tanulta az 1956-os forradalom történetét, hanem szülőktől, nagyszülőktől, baráti társaságban, vagy nyugatról becsempészett emigráns kiadványokból, netán sistergősen fogható rádióműsorokból. Azóta viszont történelemórákon, hivatalos megemlékezéseken, tévécsatornák ünnepi műsora alapján idézhetjük fel, mi is történt akkor. Meghallgathatjuk a köztünk élő túlélőket, fejet hajthatunk az áldozatok emléke előtt.

– 1848-at 1956 nemzedéke ugyanolyan jogosan kapcsolta össze saját felkelésével, mint ahogy az utókor lát párhuzamokat a modern kori magyar történelem két nagyszerű forradalma között – mutatott rá. Elmondta, 1848-at és 1956-ot is leverték, csakhogy az igazságos forradalmak mindig győznek, mert megváltoztatják a jövőt, megreformálják a társadalom életét, olykor intézményrendszerét, öntudatát és erkölcsét is.

– Október 23-a az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapja, mely nem csak nekünk, de a XXI. század világtörténetében számos nép közös ünnepe – fogalmazott Bardon Tamás. – E nap a terror és az elnyomás ellenére a szabadság szeretetére emlékeztet. 1956 nélkül ma Európa sem lenne az a szellemi, gazdasági és politikai közösség, amelyben Magyarországnak helye van. Mit üzent 1956? Elsősorban azt, hogy a magyarság egy rettenetes és vesztes háború, az ország ismételt megcsonkítása és egy évtized kegyetlen zsarnoksága után is fel tudott emelkedni – hangsúlyozta az ezredes. 

Kijelentette: a magyar '56 zsinórmértéke a szabadságnak, az emberek szabadságának. Azon emberek szabadságának, akik magukat nem csak egyénként, de nemzetként határozták meg, akiknek a bátorságát éppen az adta, hogy közösségként élték meg egymást, hazának élték meg országunkat. 

– Az emberek elsősorban nyugalmat akarnak, békét és biztonságot – mutatott rá az ezredes. – Nem a küzdelem, a harc, az ellenállás, a folyamatos csatározás a céljuk, hanem az, hogy kiteljesítsék az életüket, hogy békében élhessék a hétköznapokat. A magyar emberek is ezt akarják. Nem akartak egyebet '56-ban sem, nyugalmat, békét és biztonságot a hazájukban. A magyar honvédség azért jött létre, hogy megvédje a magyar szabadságot. A nemzet a mi kezünkbe helyezte a magyar szabadság fegyveres védelmének ügyét – zárta beszédét Bardon Tamás.

A rendezvényen – melyen elismeréseket is átadtak – mások mellett részt vett Brányi Mária alpolgármester és Vörösmarty Éva, a megyegyűlés alelnöke is.