Magyarország tudja a helyét a világban

A Huszárvágás könnyen megjegyezhető, felkelti a figyelmet, de honnan jött a könyv címe és mi a fő üzenete? – indította a pódiumbeszélgetést Hegedűs Barbara. 

– A könyv arról szól, hogy mit jelent a konnektivitás stratégiája. Ez angolul egy ismert szakirodalmi háttérrel rendelkező fogalom, amit ha magyarra fordítunk, talán összekapcsolódásnak lehetne nevezni – fogalmazott Orbán Balázs, aki szerint ezt a stratégiát végre tudják hajtani a következő évtizedekben. Ezen dolgoznak évek óta. – Nem azt kell leírni, hogy mit csinálunk, hanem miként látszik ez kívülről. Mi az a mozdulatsor, ami látszik kívülről. Ráadásul egy olyan kifejezést szerettem volna találni, ami ezt a mozdulatsort szemlélteti és speciálisan magyar megközelítésű. Ennek van történelmi, kulturális beágyazottsága. Így jött ötletként a huszárvágás motívuma – fejtette ki a szerző.

A könyv alapgondolata Orbán Balázs szerint – erről szól az első fejezet –, hogy próbáljuk megérteni, mi történik körülöttünk. Mindenki beszél okozatokról, háborúról, szankciókról. Válságról a Közel-Keleten, a hatalmi versengés újraéledéséről, de hogy igazából mi az a nagy metatrend, vagy megatrend, ami e mögött húzódik, az a blokkosodás szóval írható le. A hegemóniáját félti a Nyugat, a korábbi nyitott és mindenkivel együttműködő stratégia helyett tudatosan bezárkózik. Szerinte ezért úgy reagál az orosz–ukrán háborúra, ahogy. Ezért van szankciós politika, ezért történik az a kereskedelmi háború, ami zajlik. Ráadásul ezért néz ki így a technológiai fejlődés következő hullámával kapcsolatos nagyhatalmi versengés is. 

– Ez mind egy tudatos stratégia része. Ez nem egy összeesküvés-elmélet, hanem nyíltan a legfontosabb nyugati politikai szereplők és a mögöttük álló szakmai stratégiaalkotó közeg által deklarált tevékenység. Természetesen a Nyugat nem egységes. Mindig zajlik egy vita, hogy ez jó-e. Ebben a helyzetben Magyarországnak a másik lábára kell állnia, és azt kell mondania, hogy nemet mondunk a blokkosodásra. Mi ehelyett a konnektivitásban hiszünk. A békés egymás mellett élésben, összekapcsolásban, nyitásban, és ezen keresztül szeretnénk az újjáalakuló világrendnek a kulcsállamává válni úgy, hogy benne maradunk a nyugati szövetségi rendszerben úgy, hogy attól egy picit meg is különböztetjük magunkat – mutatott rá. 

Hangsúlyozta, mi vagyunk az az ország a nyugati szövetségi rendszeren belül, amelyik nem akar ellenségeskedni. Azt szeretnénk, hogy találkozzanak itt a külföldi befektetések keletről nyugatig, legyünk mi az új technológiáknak, iparágaknak a kutató-fejlesztő központja. 

– Ez ilyen értelemben egy huszárvágás, hiszen mindenki arra számít, hogy egy ilyen méretű európai ország, mint Magyarország, belesimul a mainstreambe – tette hozzá Orbán Balázs.

A moderátor felvetette, az elmúlt évtizedekben, a hidegháborút követően kulcsfogalom lett a globalizáció, és az, hogy a hálózatosodás, a kölcsönös érdekek összekapcsolják az országokat, és egy békés világot fognak teremteni. Ám a "történelemnek nincs vége". Ez a konnektivitás mennyiben más, mint a globalizáció? – tette fel a kérdést Hegedűs Barbara.

– Egy olyan országnak, mint Magyarország, tudnia kell a saját helyét a világban, hiszen a nagyhatalmi versengés nem rólunk szól, az nélkülünk is zajlik. Egy ilyen ország számára az a legfontosabb, hogy a körülötte lévő világot tudja úgy szemlélni, hogy kettéválasztja a dolgokat. Egyrészt vannak azok az események, amelyekre nincsen hatásunk egyszerűen a méretünknél fogva. Érzelmileg viszonyulhatunk hozzá, de akkor is megtörténik, ha szeretnénk, hogy megtörténjen, és akkor is, hogyha nem szeretnénk. Ezeket az eseményeket jól el kell tudni választani azoktól, amik viszont rajtunk múlnak, ami a mi befolyásunk alatt áll, a mi döntésünk függvénye. Ez persze így elmondva nagyon egyszerűnek hangzik, de a valóságban ez a legbonyolultabb – hívta fel a figyelmet. 

Szólt arról is, hogy Amerika és Kína között újraéled a nagyhatalmi versengés, és egy minimum kétpólusú világ köszönt ránk. Emellett zajlik egy olyan jelenség, amit globalizációnak nevezünk. Ezekre nincs befolyásunk, akkor is megtörténik, ha akarjuk, akkor is megtörténik, hogyha nem akarjuk.