Navracsics Tibor: a megyei jogú városoknak a jövő területfejlesztési politikájában kulcsszerepük lesz

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének idei első közgyűlésén vett részt, hangsúlyozta: nem lehet ma elszakítottan kezelni egymástól egy nagyvárost és a körülötte lévő településeket, amelyek ugyanúgy részt vesznek a nagyváros életében, mint a nagyváros lakói.

– A célunk az, hogy olyan fejlesztéspolitikai koncepciót alakítsunk ki, amelynek következtében a térségek együttesen fogalmazzák meg a fejlesztési célkitűzéseiket és együttesen kapnak ehhez segítséget a kormányzattól és a költségvetéstől is – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta: a megyei jogú városok kulcsfontosságú szereplői az új fejlesztéspolitikának. Térségi kisugárzásuk alapján nemcsak magáról a megyei jogú városról van szó, hanem a környező települések együtteséről is.

Rámutatott, hogy a megyei jogú városok vezetői felelősek azért is, hogy a környező településeken milyen az élet; milyen könnyen tudnak bejutni a városba az emberek, mennyire találják meg a számításaikat a városban vagy saját településeiken. Ezért fontos, hogy a jövő területfejlesztési politikája ne a rivalizáláson, hanem az együttműködésen alapuljon.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az európai uniós források felhasználásában is együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a lehető legjobban hasznosuljanak. Hozzátette, a most záródó Modern városok program keretében a megyei jogú városok már eddig is jó példákat mutattak. Abban bízik, tette hozzá Navracsics Tibor, hogy a térségi együttműködés időszaka további lehetőségeket ad a gyorsabb ütemű fejlődésre. Az egymással összefüggő térségek nagy halmazokat alkotva az ország jelentős részének a fejlesztését is szolgálják, mondta.

A sajtótájékoztatón Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a településeknek jelentős károkat okozott, hogy késve érkeztek az uniós források. Rámutatott, hogy a legnagyobb probléma jelenleg a magas energiaár, ezért fontos, hogy függetlenítsék magukat a vásárolt energiától, amivel megelőzhetik intézményeik bezárását.

Rámutatott, hogy a megújuló energiát előállító erőművek létrehozását szerették volna évekkel ezelőtt megkezdeni, amihez szükségesek lettek volna az uniós források. Ha ezeket megkapták volna, akkor már befejeződtek volna ezek a beruházások, és nem érték volna a településeket iszonyatos kárként az orosz–ukrán háború hatásai, amelyek és  az „elhibázott európai uniós szankciók" hatására 8-10 szeres energiaáremelkedéseket kellett elszenvedniük.