Mindenkit érdekel – de jobb, ha hiteles forrásból hallunk róla

A fenti célból indította el egészségünkkel és életmódunkkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben tudományos ismeretterjesztő előadás-sorozatát a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (MTA-VEAB) az egyes szakterületek legkiválóbb képviselőinek hiteles tolmácsolásában. A nyitó előadás március 20-án zajlott, melyen Balázs Ervin akadémikus, a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet korábbi igazgatója a mezőgazdasági növények génmódosításának kérdéskörét mutatta be. Az előadás az Európai Unióban és Magyarországon is heves ideológiai viták kereszttüzében álló témát, a mezőgazdasági növények génmódosításának kérdéskörét boncolgatta a tudomány szempontjából, Nobel-díjakkal is elismert legújabb kutatási eredmények tükrében. Választ kaphattunk a mindenkit érintő kérdésre – kell-e félnünk a génmódosított növényektől?

Köszöntőjében Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora hangsúlyozta, a tudományos előadás-sorozat hiánypótló, hiteles információkat ad. Elmondta, Balázs Ervin Széchenyi-díjas akadémikus éveket töltött az USA-ban, Franciaországban, Svájcban, tudományterülete a molekuláris biológia, a növénygenetika, a genetikailag módosított élőlények (GMO). Ezzel kapcsolatban fejtette ki gondolatait az előadó, segítve eloszlatni a témával kapcsolatos számtalan tévhitet.

Az előadás A jelen és jövő növényei a Nobel-díjak árnyékában címet kapta. A GMO orvostudományban, élelmiszeriparban elfogadott módszer, míg a növénytudományban – néhány országot kivéve – a mai napig „vörös posztó” – fogalmazott a szakértő, aki utalt Rachel Carson 1962-ben megjelent A néma tavasz című könyvére, mely már e témával foglalkozott. Beszélt a DDT és más klórozott szénhidrogéneket tartalmazó növényvédő szerek betiltásáról, ismertetve előnyeiket, hátrányaikat. – A növényvédőszer-gyártók akkoriban paradigmaváltásba kezdtek, a biológiai növényvédelem felé fordulva. Az első sikeres génmódosítást 1980-ban hajtották végre, három évvel később megjelent az első transzgenetikus növény, majd 1996-ban indult a kereskedelmi célú GMO-növénytermesztés. Hazánkban 1997-ben indult ilyen törekvés –mondta el a tudós.

Ezután hazai kísérletekről mutatott be példákat, kiemelve a kukoricabogár-ellenálló hibrideket és a keszthelyi burgonyakísérleteket. – Hazánkban nem termeszthetők GMO-növények, holott gyomirtószer-toleránsak. Így az új hatóanyagot fejlesztő cégek száma mára erősen megcsappant, beszűkült a kémiai növényvédőszer-fejlesztés és -ipar – mondta el.

Az előadás-sorozat szerdai napokon folytatódik a MTA-VEAB-székházban.