A hazáját szerető és tisztelő társadalom léte nemzeti érdek

Pék Tibor ezredes, az MH LMVIK Légi Irányító Központ parancsnoka ünnepi beszédében elmondta, a magyar honvédelem napja minden katona és a honvédelem ügyét szívén viselő magyar állampolgár ünnepe, kiemelkedő jelentőséggel bír a honvédség és az egész magyar társadalom életében. 

– A magyar honvédelem napján nemzeti, katonai hagyományainkat, kultúránkat és jelenünket bemutatva helyezzük a társadalom figyelmének középpontjába a magyar honvédelem ügyét. 1992 óta ünnepeljük május 21-én a magyar honvédelem napját, Buda visszafoglalásának évfordulóját. Ezen a napon foglalta vissza az ország fővárosát a Görgey Artúr vezette honvédsereg a Heinrich Hentzi osztrák császári tábornok által vezetett csapatoktól – mondta az elöljáró, aki rámutatott: a Magyar Nemzeti Honvédség története 1848-tól íródik. Ekkor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására tíz reguláris gyalogzászlóaljat szereltek fel a nemzeti őrsereg részeként.

Emlékeztetett, ebben az időben ezt a tíz zászlóaljat már mint honvédséget emlegették. A szabadságharc leverése után felszámolták a Magyar Honvédséget, amely a kiegyezés után szerveződött újra. A Királyi Magyar Honvédség legnagyobb tragédiája az 1943 januárjában a Don-kanyarnál szenvedett megsemmisítő vereség volt. A magyar haderőt a háború után többször átszervezték, amivel párhuzamosan a neve is változott. Előbb Magyar Honvédség, majd Magyar Néphadsereg néven működött, 1990. március 15-e óta ismét Magyar Honvédség a hivatalos neve. Jelentős változást hozott 1999. március 12-e, ugyanis ekkor lett Magyarország a NATO tagja, s ez a tagság új lendületet adott a modernizációnak. 

– Honvédő harcaink az évszázadok során összefonódtak a magyar államalapítás eredményeinek megőrzéséért, az ország alkotmányos rendjének tiszteletben tartásáért, lakosainak szabadságjogáért folytatott fegyveres küzdelmekkel. Éppen ezért nemcsak a Buda váránál harcot hívó harmincezer magyar katona küzdelmére emlékezünk, hanem mindazokra, akik a magyar történelem viharos századai során példát adtak hazaszeretetből, önfeláldozásból, hősiességből, és akik egyenruhában helytálltak, vagy napjainkban is helytállnak Magyarország és a nemzet szabadságának védelmezésében – jelentette ki Pék Tibor.

Kevésbé közismert, hogy a honvéd és a honvédség kifejezések bevezetése is ebből a korból származik. A honvéd szavunkat Kisfaludy Károly költő, drámaíró alkotta meg. 1848 májusában toborzás útján felállított tíz zászlóaljat már honvédzászlóaljként említették, majd 1848-ban az Országos Honvédelmi Bizottmány hivatalosan az egész 100-110 ezer fős seregre kiterjesztette a honvédség elnevezést. A mai kor magyar hadereje pedig a rendszerváltás óta elődei nyomán újra a magyar honvédség nevet viseli. 

– A jelenkor katonái azonban nemcsak a népnek az örökösei, hanem azoknak az értékeknek, eszmeiségnek, haza- és hivatásszeretetnek is, ami olyannyira jellemző volt az elődeinkre. A hazáját szerető és tisztelő társadalom léte nemzeti érdek – fogalmazott az ezredes. – Manapság, amikor a szomszédunkban háború dúl, ne feledjük, hogy még inkább szükség van a szolgálatunkra, hogy biztonságban tudhassuk hazánkat és családjainkat. Legyünk büszkék magunkra, és mindennapi szolgálatunk során tekintsünk példaként a bátor elődökre, és ne feledjük eskünket a hazáért – mondta.

Az ünnepi állománygyűlésen elismerések, oklevelek és emléktárgyak átadására is sor került, ünnepi műsort a Lovassy Kamarazenekar adott. Az eseményt mások mellett megtisztelte jelenlétével Udvardy György veszprémi érsek, Vörösmarty Éva, a Veszprém Vármegyei Önkormányzat közgyűlésének alelnöke és Vajda Viktória, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója.