A magyar nemzet a nagy próbatételekben is megállta helyét (képgaléria)

– Az I. világháború előzményeivel és történéseivel foglalkozó szakemberek nagy része szerint a 20. század elején mindenki háborúra készülődött. 110 évvel ezelőtt a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet után az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Az uralkodók gyors és lokalizált háborúban bíztak, gróf Tisza István miniszterelnök próbált tiltakozni, de a háborút a lakosság nagy része támogatta, idézte az előzményeket Steierlein István. Az igazgató hozzátette, rosszul számoltak, hiszen több állam lépett be a háborúba, amely négy évig tartott, hatalmas emberáldozatot követelt, és nagyon sok nélkülözéssel járt.  

Elmondta, a kapituláció után, a háborús vereségünket kihasználva szerb és román, majd cseh csapatok foglaltak el területeket hazánkban. A magyar kormány bízott a diplomáciai megoldásban, egy igazságos béketárgyalásban, de hamar kiderült, hogy ez téves gondolat volt. A háború kezdetén még semlegesnek tartott országokat területi igények ígéretével lehetett megvásárolni, számunkra Románia jelentette a legnagyobb követelő országot. Az I. világháborút öt ország fejezte be a vesztesek oldalán, de Magyarország lett a legnagyobb vesztes. Területének kétharmad részét, lakosságának 60 százalékát vesztette el. Aláhúzta, a nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap. Június 4-ét a békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én nyilvánította emléknappá az Országgyűlés. 

A magyar közoktatás egyik legjobb pályázati lehetősége a Határtalanul című program, amely 4-5 napos kulturális és történelmi utazásokat biztosít a régi Magyarország határon túli területeire, amely lehetőséggel hosszú évek óta él a Radnóti-iskola is. A szónok beszélt az ottani látogatásokról, a diákok élményeiről, az együttműködésekről, melyek erősítik a kapcsolatot.

– A magyar nemzet a nagy próbatételekben is megállta helyét, ezekből legtöbbször megerősödve került ki, egyre erősebbé kovácsolták összetartozásunkat, erőt adva a jövő próbáihoz. Ehhez kívánok erőt, szorgalmat és lehetőségeket a magyar nemzet egy kis szeletének, a balatonfüredi közösségünknek is, fogalmazott a szónok. 

Az ünnepi gondolatok után koszorúkat helyezett el az emlékhelyen mások mellett Vörösmarty Éva, a vármegyei közgyűlés alelnöke, Ferencz Kornél helyi kormányhivatali elnök, Bóka István polgármester, Hári Lenke és Holczer András alpolgármesterek. Alkalomhoz illő műsort adtak Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara és a Radnóti-iskola diákjai.