Kitáncolták a májusfát a Dózsa téren

Bár a délelőtti zuhé sokakban keltett aggodalmat, a meghirdetett időre, délután öt órára megnyugtatóan elállt az eső. Szüleikkel érkeztek az óvodások, jöttek a táncrendben szereplő nyugdíjasok. Autentikus táncruhában kerültek elő a diákok a Dózsa-iskolából is. Rokonok, ismerősök, meg szimplán kíváncsi veszprémiek is sokan álltak már a tér körül. Két önkormányzati képviselőt, a körzetben megválasztott Hegedűs Barbara alpolgármestert és a Cholnoky-körzet képviselőjét, Sótonyi Mónikát is ott láthattuk az első sorban. 

Az összegyűlt sokaságot Csécs Ferenc, a Dózsavárosi Baráti Kör elnöke üdvözölte, majd a kör tagja, a Dózsa-iskola korábbi igazgatóhelyettese, Hajdú Rudolfné idézte fel az előzményeket. Elmondta, hogy sok évvel ezelőtt élesztette fel a baráti kör a májusfaállítás hagyományát, amikor április utolsó éjszakáján a legények májusfát állítottak a lányos házak előtt. A szalagokkal feldíszített fa egy hónapig kísérte helyén a tavaszt, majd szintén kis ünnepség keretében kitáncolással búcsúztak tőle a környék lakói. Így teljes a hagyomány, a kitáncolás is évről évre visszatérő esemény a baráti kör életében, de ekkora banzáj, mint június első hétfőjén, talán még soha nem jellemezte az eseményt. 

Óvónőik terelgetésével a hosszú kék szoknyát, fehér blúzt viselő kislányok, a fehér inges, fekete nadrágos kisfiúk komoly repertoárt adtak elő a májusfa körül. Utánuk következtek az Őszidő Nyugdíjasklub asszonyai sváb táncaikkal, majd pedig a Dózsa Kis-Bakony Táncegyüttes fiataljai, ők először szerepeltek kitáncoláson. A végére olyan hangulat kerekedett, hogy nemcsak az összes szereplő, de a közönség is bekapcsolódott a körtáncba. Amikor a pihenő következett, színre léptek a Dózsavárosi Baráti Kör „fiai”, akik a 13 méter magas májusfát egy hónapja felállították, most pedig a kidöntésére vállalkoztak. Sikerült is, pontosan, gyorsan, fegyelmezetten. Sokan segítettek összegyűjteni a színes szalagokat, hogy jövőre ugyanezeket láthassuk viszont a következő májusfán. A szervezés, a májusfa körüli minden munka olyan volt, ami kiérdemelte volna a hajdan itt élt sváb ősök dicséretét.