Porga Gyula polgármester szerint együtt bármire képesek vagyunk

– Polgármester úr hogyan értékeli az elmúlt öt évet?
– 2019-től embert próbáló időszak kezdődött, és bár sok nehézséggel küzdöttünk, mégis azt érzem, hogy gyorsan eltelt ez az öt év. Rengeteg élmény és inger ért minket ez idő alatt, de számos váratlan kihívással is megküzdöttünk. Összességében eredményes időszakot zárunk. Bebizonyítottuk, hogy nemcsak nagyot merünk álmodni, de ambiciózus terveink megvalósítására is képesek vagyunk. Azt kívánom városunknak, soha ne legyen ennél sikertelenebb öt éve.

– Milyen eseményekre, pillanatokra emlékszik vissza?

– A pandémia elleni küzdelem, illetve az EKF-év emelkedik ki az eseménysorból. A ciklus elején már tudtuk, hogy mi nyertük el az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ra, így 2019-ben a legfőbb feladatunk a programév alapjainak lerakása volt, többek között a szervező és megvalósító csapat összeállítása, kiválogatása, valamint az együttműködési szerződések megkötése 116 településsel. Rengeteg ötlet érkezett hozzánk, a civilek, az egyesületek, a kulturális intézmények kreativitása nem ismert határokat. Azt gondoltuk, más dolgunk sem lesz, csak a kiváló házigazdai szerep megtervezése és betanulása. Aztán a ránk törő Covid-világjárvány mindent összekuszált. A szabadság kiáramlása, az ötletek megvalósítása helyett a pandémia, a korlátozások, bezárások, és ne feledjük, a félelem időszaka következett. Sosem látott helyzettel álltunk szemben. A legmélyebb ponton emberéletek megmentésére, intézmények, iskolák működtetésére, egy új típusú létezési forma megszervezésére kellett koncentrálnunk minden energiánkat. De egyetlen pillanatra sem hittük el, hogy nem leszünk úrra a helyzeten. Egy pillanatra sem mondtunk le arról, hogy a nagy küzdelemben megszerzett EKF-programot megvalósítsuk. A kulturális évad megvalósítására alkalmas csapatunk összeállt, és a 70 milliárd forintos kormánytámogatásról is komoly tárgyalások zajlottak. A pandémia megmutatta, milyen fantasztikus, egymás felé forduló, egymást segítő közösség vagyunk. Erre mondják, hogy bajban ismerszik meg igazán az ember. Nekünk, veszprémieknek nem kellett önmagunkban csalódnunk. A napi feladatok mellett folyamatosan zajlott az EKF-évad korlátozott hatósugarú tervezése, mert az európai tapasztalatcserékről le kellett mondani, ahogy a felvezető programok jelentős részéről is. Azt azonban biztosan tudtuk, hogy az összefogásban nem lesz hiány, számíthatunk egymásra. A járvány lecsengése után szembesültünk a gazdasági hatásokkal, a megemelkedett építőanyag- és építőipari árakkal. A 70 milliárd forintos támogatásból 40-et infrastrukturális fejlesztésekre szántunk eredetileg, de komoly újratervezésre volt szükség, így először a nagyobb beruházásokra fókuszáltunk, a hosszú távon fenntartható fejlesztések megvalósítása lett az elsődleges cél. Ekkor jött az energiaválság a szomszédban kitört háború hatására: más önkormányzatok bezárták a közösségi tereket, mi nem. Ezt azért tudtuk megtenni, mert a gazdasági társaságaink jól teljesítettek, gyorsan reagáltak a kihívásokra, ezért a város bevételei ebben az időszakban sem csökkentek jelentősen. Megvolt a stabilitás, ami biztosította a város működését és lendületet adott a kulturális évad megvalósításához. A mindennapi nehézségek és energiaválság mellett egy hatalmas, fényekben is gazdag nyitóshow-ra készültünk 2023 januárjára. Ellentmondásos volt, de mindig arra gondoltam, hogy 1916-ban, amikor minden veszprémi családot érintett valamilyen szinten a háború, az itthon maradottak elkezdtek zeneiskolát építeni, mert hittek, bíztak a jövőben. Mi is így voltunk ezzel. A nyitóünnepség fantasztikus, grandiózus volt, melyet több mint húszezer embert élt át együtt a hóesés ellenére. A nyitóceremónia több rangos nemzetközi elismerést is bezsebelt, de az EKF projekt számos infrastrukturális fejlesztése is díjat érdemelt. 

– A tavalyi EKF-évad és az arra való felkészülés meghatározta az elmúlt időszakot. Mi volt legfontosabb eredménye?

– Fontosak a szakmai és nemzetközi elismerések, de a legnagyobb dicséret az, hogy a veszprémiek szerették a programot, magukénak érezték, és megmutattuk, hogy együtt bármire képesek vagyunk. Olyan rejtett értékeket fedeztünk fel a városban, melyek mellett korábban nap mint nap elmentünk, új hagyományokat alakítottunk ki, miközben ápoltuk tradícióinkat. Büszkén mutattuk meg magunkat, magyarságunkat és vendégszeretetünket a világnak. Úgy láttuk vendégül Európát, hogy közben mi magunk is jól szórakoztunk. 

– A legnagyobb siker talán a Gyárkert megnyitása, az ottani koncerteknek volt a legnagyobb visszhangjuk. Ön mit emelne ki a beruházások, kulturális programok közül?

– Nehéz lenne választani, de tény, hogy a Gyárkert volt a legnépszerűbb helyszín. A régi bútorgyári területet úgy szereztük meg, hogy nem tudtuk még pontosan, milyen funkciót adunk neki, csak azt tudtuk, hogy a belváros közepén álló rozsdafoltot szeretnénk felszámolni és a helyét közösségi célra hasznosítani. Fantasztikus koncertélményeket élhettünk át itt tavaly, és bízom benne, idén sem lesz ez másként. Büszke vagyok az ActiCity megújítására, hogy olyan egyesületeknek adtunk itt helyet, mint a balett, a néptánc, a falmászás vagy a petanque. Szintén büszke vagyok rá, hogy a régi gyerekkórház teljes környezete, az Erzsébet liget, a zeneiskola, a zeneiskola előtti tér, a Szent Miklós-szeg és a Kálvária-domb is megújult, nem beszélve a teljesen felújított Laczkó Dezső Múzeumról. A Ruttner-ház szintén hiányfunkciót tölt be, hiszen korábban nem volt diákszállónk, a Foton ugyanúgy, hiszen igény mutatkozott egy művészmozi létrehozására. A várnegyed megújítása évszázadok óta nem látott mértékben zajlik, megnyílt a Deák utcai rendezvényközpont, és még hosszasan sorolhatnánk azokat a tereket, melyek nemcsak megszépültek, de új funkcióval is szolgálják a veszprémieket. Ha kedvencet kellene említenem, talán a Zöld Várost, a zeneiskola előtti teret nevesíteném, amelyben nem sokan hittek, mára pedig a veszprémiek új népszerű parkja lett.

– Van, amit nem sikerült megvalósítani? A veszprémiek leginkább az utak állapotát és a parkolók hiányát kritizálják. Ezekben a kérdésekben tudtak előrébb lépni?

– Nagy tervünk volt, hogy a szikvízparkoló helyén megvalósítjuk a digitális múzeumot, de finanszírozási akadályokba ütköztünk, ezért ezt újraterveztük, más helyszínt kerestünk, így hamarosan az egykori Dimitrovban nyitjuk meg a 3D-s világgal megteremtett művészetet. Az utak állapotán rengeteget javítottunk, nem érhet minket kritika emiatt, ugyanakkor tudjuk, hogy bőven van még feladatunk. Ne felejtsük el, az elmúlt években útfelújításra annyi forrást költöttünk, amennyit korábban még sosem. Majd negyven út és utca kapott új burkolatot. Felsorolhatatlan egy interjúban, melyek voltak ezek, de az ott lakók és arra közlekedők pontosan tudják. Számos járdát, sportpályát és bekötőutat is megjavítottunk, és sokat enyhített a közlekedésen a közösségi közlekedés teljes megújítása, a V-Busz flottacseréje, elektromos buszok vásárlása, a parkolásirányítási rendszer és a V-Bike elektromos bringarendszer megvalósítása is. Parkolókat is bőven építettünk, de az évente ezerrel növekvő autószámmal nem lehet lépést tartani az évtizedekkel ezelőtt tervezett városképen, sem a belvárosban, sem a lakótelepeken. Összesen több mint 800 új parkolót építettünk az elmúlt két évben városszerte. 

– Hol tart a Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciója?

– A színház rekonstrukcióját sajnos a Covid, majd az építőanyagárak elszabadulása is hátráltatta, ezért döntöttünk úgy, hogy a rekonstrukciót két szakaszra bontjuk, mivel a főépület felújításával nem végeztünk volna 2023-ra, a zárt színház pedig nem lett volna jó üzenet a kulturális évadban. Első ütemben a kiszolgálóhelyiséget, a Petőfi Nézőpontot újítottuk meg a Szeglethy és Óvári Ferenc utca sarkán. A főépület megújításának elhalasztása nemcsak az árakat dobta meg, de az az örökségvédelmi eljárásokat is újra kellett indítanunk, így a támogatási összeg már nem elegendő a beruházáshoz, úgyhogy ismét újraterveztünk, két részre osztottuk a munkát, melynek első része megkezdése előtt már minden akadály elhárult. Év végére minden engedélyünk meglesz, de a megvalósításhoz további kormányzati forrásokra lenne szükség. 

– Milyen jövőt képzel Veszprémnek? Többször nyilatkozta, az a célja, hogy 2030-ig Veszprém a saját kategóriájában Európa húsz legélhetőbb városa közt legyen.

– Ez csak is közösen, összefogva valósulhat meg, ahogy a Covid alatt és az EKF-évad alatt is bizonyítottuk. Többször mondtam, hogy nekünk az EKF nem célunk volt, hanem egy eszköz, amit jól használtunk ahhoz a tervünkhöz, hogy 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé tartozzunk a saját kategóriánkban. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, táplálkozunk a 2023-ban megvalósult programokból, mint a Gyárkert, melynek más funkciót szántunk a kulturális évad után, de látva a tavalyi sikereket, nem engedhetjük el a koncertteret. Céljainkat továbbra sem veszítjük szem elől, bizonyította a csapat, mire vagyunk képesek, és az eddig elért sikerekre alapozzuk a város jövőjét. Feladatunk van még bőven, terveink, ambícióink vannak, tudjuk, mit szeretnénk javítani és megújítani, s mindehhez megvan a tapasztalatunk és a rendszerünk, a tudásunk, de a végső célunkat még nem értük el. 

– Pár nappal a választás után kezdődik a foci-Eb. Focirajongóként kinek szurkol? Ki nyeri a bajnokságot?

– Nem kérdés: hajrá magyarok!