2018.04.29. 08:00
Detroit: erőszak erőszakot szül
Hollywood az elmúlt néhány évben divatot csinált a toleranciáról és a fekete polgárjogi mozgalmakról készült filmekből. A kezdeményezéssel semmi probléma nem lenne, de ezek az alkotások többnyire elfogultak és empátiára, bűnbánatra ösztökélnek, egyfajta nézőpontot képviselve csak.
Zavargások Detroitban 1967-ben Bigelow szemüvegén keresztül Fotó: Jelenet a filmből
Kathryn Bigelow az 1967-es detroiti zavargásokat mutatta be, szerencsére jóval komplexebben.
Az említett év nyarán Detroit belvárosában a fekete közösség fellázadt a rendőri túlkapások és az igazságtalanság ellen. Szűk egy hét alatt számtalan épületet megrongáltak, kifosztottak, valamint többször összecsaptak a civilek és a rendfenntartók. A lázadás eredménye 43 halott, több mint 1000 sebesült, ezen felül nagyjából 7000 embert tartóztattak le.
Bigelow aprólékosan körbejárja a részleteket. Egy illegálisan működő éjszakai klub felszámolásával kezdődött a zavargás, így a film is ezzel nyit. Rögtön tudatosul a nézőben, hogy a Detroit nem az a mű, amiben egysíkúan elmagyarázzák, hogy a fehér rendőrök gonoszok, a fekete civilek pedig ártatlanok. Jelen esetben csak a szereplők bőrszíne merül ki ennyiben, jellemeik ennél jóval színesebbek. Természetesen a szélsőségek előkerülnek, a rendőri brutalitás nem ok nélkül, ma is létező probléma, akárcsak a rasszizmus. Ellenben nem minden egyenruhás erőszakos és primitív. Ugyanez igaz az afroamerikai közösségre. Tény, hogy rengeteg ártatlant meghurcoltak és jogtalanul helyeztek vád alá, reakciójuk, mellyel kvázi felkelést szítottak, mégsem volt indokolt. Nem vezet megoldásra, ha a saját lakóközösségüket teszik háborús övezetté és semmi sem jogosít fel arra, hogy raboljanak, gyújtogassanak. Nehéz ilyenkor ideális megoldást találni, de ilyenkor válik igazán jogossá az erőszak erőszakot szül közhely. Bigelow az események közt archív felvételeket és interjúkat mutat be, még autentikusabbá téve az összképet. Remek stílusérzékkel nyúl egy borzasztóan kényes alapanyaghoz, de már korábban is végrehajtotta ezt a bravúrt a Zero Dark Thirtyvel, melyben az Osama Bin Laden elleni hajszába engedett betekintést. Pátoszosság és elfogultság nélkül képes történelmileg hiteles maradni, ami borzasztóan ritka manapság.
A Detroit azonban nemcsak egy valós látlelet az akkoriban történt szörnyűségekről, hanem feszült thriller is. A motelban játszódó szegmens torokszorító és iszonyúan nyomasztó élmény. Tipikus példája annak, amikor valamit kényelmetlen, sőt, nehéz nézni, mégis a lehető legjobb értelemben kell venni ezt a fajta fullasztó kivitelezést. A zárásra kaphatnánk némi feloldozást, de erről szó nincs. Az igazságtalanság, ezzel együtt az igazságszolgáltatás gyengeségei azonban felszínre törnek, és a tények megcáfolhatatlanok, hiába próbálják eltussolni azokat.
