Bilincsben: traumák a régmúltból

Gerald (Bruce Greenwood) és Jessie (Carla Gugino) szeretné feldobni házasságát, ezért elutaznak egy erdőszéli házba. A szexuális játék közben a férfi szívrohamot kap, a nő pedig ott marad egyedül, az ágyhoz bilincselve. Minimális felvezetés után máris a hálószobában találjuk magunkat.

Kezdetben fogalmam sem volt róla, miként fogják fenntartani a feszültséget és a figyelmet bő 100 percen keresztül, ezzel az alapanyaggal. Noha szeretem az egy helyszínes thrillereket, és készült nem egy szuper alkotás a zsánerben (Élve eltemetve, A fülke), mégis voltak aggályaim, feleslegesen.

Párhuzamot mégsem egy thrillerrel, hanem a 127 óra című drámával lehet vonni. Az a film is egy helyszínen játszódik, kicsit kiszélesíti a határokat, merész dolgokat lép meg és többféle nézőpontot képvisel.

Jessie kezdetben a pánikkal küzd, igyekszik szabadulni, aztán hamar váratlan fordulatot vesz a cselekmény. Téveszmék kezdik gyötörni, álmok és rémképek kísértik. Remek húzásnak bizonyult, ahogy két oldalról érik ingerek, kvázi a jó és a rossz énje harcol egymással. A túlélésért való harc mellett a lelki sérelmek is szerepet kapnak. Először a kiüresedett házasságot vesszük górcső alá, azaz az okokat, amik odáig vezettek, hogy Geraldot csak a kikötözős szex tudja felizgatni. Ezt követően újabb éles váltás jön, még mélyebbre ásunk. Jessie gyermekkora kerül a középpontba és a már-már közhelyesnek mondható gyermekkori trauma, ami viszont ez esetben nem hat elcsépeltnek. Flanagan finoman húzta be ezt a szálat, és remek érzékkel vezeti vissza a múltbéli dolgokat és hatásaikat a felnőtt Jessie viselkedésére.

Az utolsó harmadban érkeznek a fordulatok, a megoldás és a szabadulás. Ez utóbbinál ismét párhuzamot lehet vonni a 127 órával. Gyenge gyomorral rendelkezőknek el-el fog kalandozni a tekintetük a képernyőről. A misztikus lény magyarázata ellenben nem igazán nyerte el a tetszésem. Pont a rejtélyesség veszett el, megölték a szimbolikáját, és feleslegesen túlmagyarázták a szerepét. A zárójelenet viszont erős, ahogy Jessie ténylegesen szembenéz démonaival, és eltűnik az a bizonyos napfogyatkozás.

A Bilincsben Flanagan talán eddigi legjobb munkája a Hush mellett, és nem mellesleg egy jól sikerült King-adaptáció. Lehetett volna tíz perccel rövidebb, és néhány apróbb, nem tetsző mozzanat akadt, de a végeredmény átlagon felüli. Carla Gugino élete alakítását nyújtja, de a feszült, nyomasztó atmoszféra és az érdekes történetvezetés is megér egy misét. Elsősorban a feszült thrillerek kedvelői fogják szeretni, de mindenkinek ajánlható, aki nem retten meg egy mélyebb, lélektani nyomasztástól.