hagyományokat is átvesznek

2019.02.24. 07:00

Küngös a leglengyelesebb falu

Az Árpád-házi szent tiszteletének megerősítése és szorosabb lengyel-magyar kapcsolatok kiépítése volt a célja Takács Zoltán Balázsnak, mikor tizen­nyolc évesen megalapította az Árpád-házi Szent Kinga Kulturális Egyesületet.

Leitner Vera

Takács Zoltán Balázs Szent Kinga ószandeci hársfájáról származó csemetével a küngösi templomkertben

Fotó: Balogh Ákos/Napló

– Árpád-házi Kinga 15 évesen ment férjhez Lengyelországba, és mikor a tatárjárás után haza- látogatott, apja, IV. Béla neki adta a küngösi földet, így ez a terület onnantól kezdve kapcsolatban állt Szent Kingával és Lengyelországgal – mondta el a küngösi Árpád-házi Szent Kinga Kulturális Egyesület elnöke, Takács Zoltán Balázs, aki hangsúlyozta, az egyesület szoros partnerkapcsolatot ápol a lengyelországi ószandeci Szent Kinga Egyesülettel.

Takács Zoltán Balázs Szent Kinga ószandeci hársfájáról származó csemetével a küngösi templomkertben

Zoltán kiemelte, a 2013-ban épült küngösi Szent Kinga-templom is a magyar-lengyel kapcsolatok ékkövét képzi.

– A templom Szent Kinga-ereklyéje is Ószandecből származik, ahol a Kinga által alapított klarissza kolostor áll. Tavaly a templom kertjében elültettünk egy hársfát, mely a lengyel kolostor mellett található Szent Kinga fájáról származik. Ahogy növekszik ez a csemete, nekünk is így kell növekednünk lélekben – tette hozzá Zoltán. – Számos kezdeményezésünkben támogat minket az ószandeci egyesület, mely kijelentette, Küngös Szent Kingának a Balaton keleti partján álló faluja, és szerintük a leglengyelesebb magyar falu.

Zoltán elmondta, eseménydús év elé néznek, hiszen például Szent Kinga születése (március 4–7.) szentté avatása (június 16.), vagy búcsúünnepe (július 24.) alkalmából is csoportos zarándoklatot szerveznek Ószandecbe. Emellett Küngösön is szerveznek kulturális programokat, szavaló­versenyt, vetélkedőt, Szent Kingáról szóló vándorkiállítást, a lengyel-magyar barátság napja alkalmából lengyel vendéget fogadnak. Nagy álmuk egy zarándokház kialakítása.

Zoltán hozzátette, mindezek mellett nemzetiségi hagyományápolást is végeznek. – Küngösön nem élnek lengyelek, ám velük szimpatizálók igen, ezért fontos, hogy lengyel hagyományokat átültessünk. Így például a tavalyi falukarácsonykor ostyát osztottunk és jókívánságokat kívántunk egymásnak lengyel hagyomány szerint. A küngösiek közül többen megjegyezték, több hagyományt is átvehetnénk, mert ez nagyon tetszett nekik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában