Versekbe öntött honvágy

2019.04.09. 17:10

Simon Zoltán amerikai-magyar költőre emlékeztek Pápán

„Ez a föld a hazám...” címmel Simon Zoltán amerikai-magyar költő emlékére szerveztek zenés irodalmi délutánt a költészet napja alkalmából hétfőn a Huszár Közösségi Házban.

Laskovics Márió

Simon Zoltán amerikai-magyar költő özvegye, Simonné Tóth Ilona és P. Tófeji Valéria, az irodalmi önképző kör vezetője a rendhagyó, megemlékező költészeti napi műsoron

Fotó: Laskovics Márió/Napló

A rendezvényt a Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi- és Érdekképviseleti Egyesülete énekkara nyitotta meg hazafias dalcsokrával. Majd Simon Zoltán verseit az egyesület irodalmi színpadának tagjai szavalták el, illetve többek között levetítettek egy riportfilmet az amerikai-magyar költő mezőlaki verseskötet-bemutatójáról. Valamint kiállítás volt látható a költő emléktárgyaiból.

Simon Zoltán amerikai-magyar költő özvegye, Simonné Tóth Ilona és P. Tófeji Valéria, az irodalmi önképző kör vezetője a rendhagyó, megemlékező költészeti napi műsoron Fotó: Laskovics Márió/Napló

P. Tófeji Valéria, az irodalmi önképző kör vezetője ismertette a költő életrajzát. Mint megtudtuk, Simon Zoltán 1934-ben Mezőlakon született.

– 1956-ban a forradalom szele nyugatra sodorta. A menekülttáborból többedmagával egy református lelkész vitte magával, s talált számukra munkát az építőiparban, lakást és hitet adott nekik. Így talált új hazát az Egyesült Államokban. De az önként vállalt emigrációban is megmaradt igaz magyarnak, ezt bizonyítják versei, melyek tartalma a lelkünkbe lát – hangzott el.

Simon Zoltán 1972-ben lett először elnöke a garfieldi Amerikai-Magyar Polgári Ligának, utoljára 2011-ben, de mindig ő volt a klub motorja. 1981-ben dalárdát szervezett az óhazától távol élő magyaroknak. Első verseskötete Kódis-telek címmel 2004-ben jelent meg Pápán.

A rendezvényhez kiállítás is kapcsolódott Simon Zoltán emléktárgyaiból
Fotó: Laskovics Márió/Napló

Simonné Tóth Ilona, a költő özvegye elmondta, férje kiváló magyar ember volt, szívesen szerepelt, fejből szavalt, a környező államokban is elismert volt.

– Nem veszítette el a gyökerét. Azért nem engedem el az emlékét, mert a közösségért, a magyar klubért dolgozva Amerikában roppant nagy áldozatot hozott saját életéből, egészségéből, pénzéből. Szerény volt, nem várt soha köszönetet, dicséretet. Az építészeti munka mellett hobbija volt a költészet. Több alkalommal szavalt Pápán a költészet napjához kapcsolódva. Kisfilmet készítünk róla, amit ősszel mutatnánk be – jegyezte meg az özvegy.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában