A történelmi hűség alapján készültek

2020.03.15. 07:00

A márciusi ifjak viseletéből nyílt kiállítás a Pannon Egyetemen

Hétfőn nyitotta meg a Pannon Egyetem Kultúraszervező Csoportja a B épület aulájában a Méretes Szabó Kft. reformkori öltözeteiből készített kiállítást.

Horváth Virág

Fotós: Balogh Ákos/Napló

A 16 különleges ruhadarab bemutatója az egyetem március 15-i ünnepi műsorának részét képezte. Március 15. nemcsak az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, hanem a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja is. A rendszerváltás évétől kezdődően munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én indította el aláírásgyűjtő mozgalmát a pozsonyi diétán, mégpedig Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására.

Ez a javaslat többek között a közteherviselést, politikai jogegyenlőséget, népképviseletet és független kormányt követelt. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. A terv szerint ekkor akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő tizenkét pontot is, amelyet Irinyi József öntött formába.

Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat. Innentől már a történelemkönyvekből ismerjük a történetet.

A kiállítás kapcsán Tatai Tamás férfiszabóval, a Méretes Szabó Kft. ügyvezetőjével Felföldi Gábor kulturális referens beszélgetett. Tatai Tamás elmondta, noha díszruhákat látunk a bábukon, harcba is ezekben a ruhákban mentek. – A történelmi hűség alapján készülnek ezek a ruhák, ahogy látható, a kék és a zöld árnyalatai dominálnak, de a szürke és a fekete, például a Bocskai-ruháknál is előkerül. Piros színű felső ruházat nincs, ugyanis olyan a múltban sem volt. A két világháború során ennél sokkalta egyszerűbb ruhákat viseltek, ugyanis sokkal kevesebb volt a pénz – tette hozzá.

Az ügyvezető kiemelte, a kiállítások egyrészt az oktatást, másrészt reklámcélt is szolgálnak, hiszen megrendelésre bárki reformkori ruhába bújhat a szabóság által. A kiállítás egyik fontos darabja a hagyományos, fekete Bocskai-öltöny volt. A Bocskai-ruha a két világháború között alakult ki mint társasági öltözet. Az alapelképzelésben még hétköznapi ruhaként szerepelt, és csak később vált társasági öltözetté. Idővel a frakkot és a díszmagyart előíró társasági eseményeken is Bocskait viseltek. Mostanában már minden ünnepi eseményen elfogadott a viselése, esküvőkön, diplomaosztókon. Napjainkra már a választék is megnőtt, úgy színekben, mint stílusban: dupla kunkoros, Kazinczy-ujjú, dupla kükkös, háromkunkoros, hagyományos, tükröződő.

A Méretes Szabó Kft.-nek több mint kétszáz darabos a kiállítási anyaga, ebből csak 80 Várpalotán van bemutatva. – Nem csak beszélünk róla, de be is tudjuk mutatni, hogy mi az, amit meg tudunk csinálni a szabóságban. Női és férfi Bocskai-ruházat, székely huszárezred vagy kuruc ruházat is szerepel a repertoárban. Március 15-én kiemelten érdeklődnek a hagyományos ruházatok iránt, rengeteg helyre hívnak minket kiállítani – mondta el Tatai Tamás.

A ruházaton látható díszítések nem egyszerűen szépek, de a harcban is fontos szerepük volt. A mellkasnál húzódó zsinórzatból készült paszomány és a combon látható minták vastagították az anyagot, és védték a katona testét a kardcsapások ellen. Arany-, ezüst- vagy selyemszálakból készített lapos szalag, zsinór vagy más alakok, amelyeket díszítésül öltönyökre szoktak felvarrni. A paszomány-díszítésekről különösen híres a magyar főúri díszruha, a mente és nadrág, amely néha igen míves cifrázatú paszománnyal volt felékesítve. A paszományok 1–2 cm szélesek, mintásak vagy minta nélküliek, a ruházat és a brokátokkal, bársonyokkal bevont bútorok díszítésére szolgálnak. A paraszti viseletben a selyem- és bársonyszoknyák, blúzok, mellények paszományozása a 19–20. században volt divatos.

Tatai Tamás szerint, noha a női és férfiszabó foglalkozásként kihalófélben van, a hagyományőrző csoportok egyre többen vannak, lelkesek és fontosnak tartják a múltjuk megőrzését. Ezek a csoportok például nagyon is örülnének, ha lennének még többen, akik ezeket a történelmi ruhákat el tudnák készíteni. – Nagyon jó érzés ezeket a ruhákat elkészíteni, és bemutatni a közönségnek, mert egy olyan dolgot csinálunk, amit csak nagyon kevesek az országban. Vannak kollégák, akik ezt csinálják még rajtunk kívül, de nem sokan. Jó érzés a történelem egy kis szeletét visszaadni a ruhákon keresztül. Noha nem jutunk el minden rendezvényre vagy huszártalálkozóra, nekünk az a boldogság, hogy ezeken a programokon az általunk készített ruhákat hordják. Szerencsére vannak nagyon lelkes huszonéves fiatalok is, akik csatlakoznak a hagyományőrző csoportokhoz – mondta el a Napló kérdésére Tatai Tamás.

Ezeket a magyar hagyományosnak tűnő ruhákat tömegtermelésben is elkészíthetik, a butikok polcain is ráakadhatunk a Bocskai-mintára hasonlító díszítésekre, a szakember szerint viszont a hagyományhűség és a minőség ezekben a darabokban nincs meg. – Lehetne ennél jóval olcsóbban is Bocskai-ruhákat csinálni, de mi ragaszkodunk a minőségi anyagokhoz. A boltokban kapható ruhák fényesek, műszálasak. Mi gyapjúkeverékkel dolgozunk.

Mint kiderült, 1848-49-ben a márciusi ifjak idejében is voltak már zsinóros ruhák. A szabadságharc résztvevői a szakember szerint mellényben voltak, valamint nagy, kihajtott gallérú, úgynevezett Petőfi-inget hordhattak. Petőfi Sándor és Kossuth Lajos is derékban szabott, zsinóros ruhákat hordhattak. A mindennapokban persze nem díszruhában, aranygombokkal jelentek meg, hanem a Bocskai-viselethez hasonlóan fekete színűek voltak ezek a ruhadarabok. A derékban szabott ruháknál a derék magasságánál található egy szabásvonal, az úgynevezett Atilla-ruhákon látható. Az eredeti Kossuth-kabát is így nézett ki, ezzel a mellkas jobban domborodott, a derék be volt szűkítve, és deréktól lefelé bővebbre volt szabva, „szoknyás” kinézetet kölcsönözve ezzel.

Tatai Tamás hozzátette, a látszat néha csal. A bemutatott ruhák nem posztóból készülnek, tehát nem túl vastagok, nem túl melegek. Figyelnek arra, hogy vékonyabb anyagból készítsék, hogy könnyebb legyen, jobban szellőzzön, hogy a mindennapi viselete kényelmes tudjon maradni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában