Az egykori Perzsia ma is élő csodái

A városi könyvtárban megtartott eseményen az előadó hihetetlen nagy felkészültséggel, olykor humorral átszőve, gyönyörű képekkel illusztrálva mutatta be Iránt. Elmondta, hogy lerázva az idegen hatalmak gyámkodását, egyetlen erős nemzetté formálódott egy sokféle népekből álló ország. Új történelem kezdődött a hetvenes évek végén. – Mindezeket követően felháborított az a folyamatos aljas és negatív nagyhatalmi propaganda, amely Iránt rossz színben próbálja feltüntetni a világ népei előtt. Szeretek utánajárni az igazságnak személyesen, ezért gondoltam, legbiztosabb a közvetlen tapasztalat.

Kovács Attila Iránba érkezve az Ezeregy éjszaka mesevilágába csöppent, ahol együtt van múlt és jelen. A királyi paloták a maguk gyönyörű környezetében, épen és gondozottan, kívül-belül minden felszereltségükkel és kincseikkel hiánytalanul megtalálhatók. A híres Pávatrón és a koronázási ékszerek, egyéb kincsek méltó helyen vannak. A forradalmi népharag megelégedett a sah szobrának ledöntésével. A szobor lábai a nyári palota udvarán ma is láthatók az eredeti talapzaton.

Valójában annyi történt, hogy a sahot elűzték, és Istent helyezték a nemzet trónjára. A hatalmas, gazdag kínálatú bazárok sokasága, az ott nyüzsgő élet, a gyönyörű, gondozott parkok, a virágok erdeje jellemző minden városban. Köz­épületek, gyönyörű mecsetek és templomok, kerti tavak, művészeti alkotások lenyűgöző látványában gyönyörködhet az ember. Megnyugtató biztonságérzetet ad, hogy nem kell attól tartani, hogy meglopnak vagy becsapnak. Az országban ismeretlen a borravaló vagy a hálapénz.

– A teheráni nemzeti múzeumban Hammurápi néhai babiloni uralkodó törvény­oszlopát látva és értelmezve előttünk bontakozik ki egy nagyon fontos történelmi alaptörvényszerűség, minden életképes civilizáció kritériuma. Isten és az ő törvényei kell hogy uralkodjanak az egész társadalom felett. Ahol ez nem érvényesül, ott a törvénytelenséget emelik törvényerőre, és széthullik a társadalom. Ez a folyamat zajlik most Európában. Az európai típusú demokrácia addig volt működőképes, amíg megvolt ez a teokratikus háttere. Irán megtartotta modern parlamenti rendszerét, amelyet 1932-ben a belga és bolgár minta alapján rögzítettek, de a történelmi tapasztalatokat figyelembe véve fontosnak tartották fölébe emelni az isteni tekintélyt. Ezt az különbözteti meg az általunk ismert alkotmánybíróságtól, hogy végrehajtó hatalma is van, a hozzá tartozó személyi hatalommal és eszközeivel. Így kizárt dolog, hogy nemzetellenes erők kerüljenek hatalomra – folytatta tovább a református lelkész, majd kitért arra is, hogy a nemzeti zászlón is Isten szimbóluma található. Iránban az élet minden területén találkozunk a hitélet áldásaival. Isten nevének tisztelete kihat az emberi kapcsolatokra. Nagyon fontos a család, a gyermekek példásan tisztelik szüleiket, a szülők pedig gondoskodó szeretettel nevelik gyermekeiket. Sehol nem lehet hallani trágár vagy káromló beszédeket. Ez a figyelmes és szeretetteljes magatartás kihat az idegenek felé is: vendégszeretet, önzetlen segítőkészség, nyitottság, őszinte érdeklődés tapasztalható.

Vallási rendszerükből is következik a rászorulókról való gondoskodás, türelem és békeszeretet. Az iszlám síita ága a nemzeti vallásuk. Ennek jellemző vonása a készség a mártíromságra. Emberséges magatartással megnyerni másokat, és nem erőszakkal, háborúval hódítani. Irán több évszázada nem kezdeményezett háborút senki ellen, miközben az őket rágalmazó és provo­káló terrorhatalmak menetrend szerint, évente idéznek elő háborúkat és zavargásokat.

– Iránt rágalmazzák időnként terrorral, holott terrort ott találunk, ahol kézzelfoghatóan nyilvánvaló egyes nagyhatalmak jelenléte. Ám, ha háborút kényszerítenek rájuk, életüket is készek feláldozni, ahogy ezt bizonyították is. Ugyancsak készek segíteni és védelmezni a kiszolgáltatottakat, elnyomottakat. A harcokban elesetteket mártírjaiknak tekintik, és emlékezetüket látványos módon ébren tartják. Sírjaikhoz, emlékhelyeikhez elzarándokolnak. Ugyancsak egyedülálló kultikus tisztelettel övezik minden városban, tartományban íróikat, költőiket, neves történelmi személyiségeiket. Sírhelyeik, mauzóleumaik gyönyörű környezetben találhatók. Mindenütt édeni, hatalmas kertek, arborétumok, múzeumok és egyéb építészeti remekek láthatók, ahová elzarándokolnak. A nemzeti emlékezet és a hazaszeretet életteli pezsgése van jelen mindenütt – folytatta tovább Kovács Attila, majd kitért arra is, hogy a városi nyüzsgésben élők is túlnyomóan derűsek, kedélyesek.

Iránnal való találkozása olyan érzéseket keltett benne, mint az első szerelem. Egyetlen más országban sem érezte magát olyan biztonságban, mint e csodálatos helyen.