Vajda Péter-emlékprojektet indítanak Pápán

Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) Petőfi Sándor költő, néhai pápai diák „eltűnésének” (halálának) emléknapján, július 31-én, pénteken koszorút helyezett el a Gyurátz Ferenc utcai Petőfi-ház falára. Ezzel elindult az EpVE Vajda Péter-emlékprojektje, melynek fővédnökei Áldozó Tamás polgármester és Varga Rita vanyolai polgármester, védnökei Fehér Mária címzetes főjegyző és Kovácsné Vajda Edit nyugalmazott tanár, Vajda Péter leszármazottja. A projektet támogatja a vanyolai önkormányzat, Pápáról a városi könyvtár, a Várostörténeti-Honismereti Kör, a Nyugdíjas Pedagógusok Klubja és a GraFirka Műhely.

Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő elmondta, Vajda Péter korának egyik leghaladóbb magyar gondolkodója volt. Alakja mintha mégis egyre távolodna a ma ifjúságától, pedig az egykori vanyolai jobbágyfiú sokaknak lehetne példaképe kitartásban, haza- és természetféltésben, -szeretetben. Annak a nemzedéknek volt a tagja, amely a magyar történelem egyik legnagyobb hatású nemzeti reformmozgalmát hozta létre.

– Az ország társadalmi átalakulásáért, a gazdaság megújulásáért, a szellemi élet felélénküléséért, a magyar nyelv használatának általánossá tételéért, a polgári lét megteremtéséért folytatott küzdelem egyik lelkes harcosa volt, aki nemzedékének egyik legfiatalabbjaként munkásságával oly népszerűséget vívott ki, amely máig hatóan jelen van számos tudományág művelői körében. Igazi polihisztor volt: költő, író, újságíró, szerkesztő, műfordító (elsőként például ő fordította magyarra a Robinson Crusoe című angol regényt), pedagógus, művelődésszervező, népművelő, könyvtárszervező, természetbúvár, a Természettudományi Társulat egyik megalapítója és első titkára (a természetvédelem szükségességére és fontosságára Magyarországon ő mutatott rá elsőként), a haladásért, kultúráért, szabadságért, fejlődésért harcoló társadalomkritikus, példátlanul széles körben munkálkodó, jobbágysorsból felemelkedett értelmiségi, aki mindössze harmincnyolc évet élt – jegyezte meg.

Kerecsényi Zoltán hozzátette, a vanyolai Vajda-emlékház a magyar történelem része. Hasonló, mint Monokon Kossuth Lajosé, Kiskőrösön Petőfi Sándoré. A ház emléktábláit minden év januárjában megkoszorúzza az EpVE, létezik „Vajda-emlékplakett” elismerésük is, márciusban pedig a vanyolai önkormányzattal közös gondozásban megjelent a Két világ polgára vagyok című Vajda Péter-emlékfüzet.

Mint megtudtuk, az EpVE önként vállalt, fontos feladatai közt tartja számon Petőfi helyi, kulturális emlékezetben tartását. Ehhez kapcsolódik a szűk egy esztendő alatt tartandó Vajda Péter-emlékprojekt, mely során Petőfi előfutárára koszorúzásokkal, előadásokkal, rajzpályázattal, kvízzel és vetélkedővel kívánnak emlékezni és emlékeztetni az egyleti önkéntesek és a hozzájuk csatlakozók. Ezzel előkészítvén Petőfi közelgő 200. születési évfordulóját, melyre szintén méltóképpen készülnek Pápán és környékén 2021/22-ben.

Áldozó Tamás polgármester hangsúlyozta, Pápán van felújított, rendbe tett Petőfi-ház a megújulásra váró Petőfi utcain kívül. Felidézte, hogy a Vajda Péter-lakótelepen nőtt fel, melynek elnevezése egyfajta örökségi megbecsülést jelent, illetve járt a korábbi Vajda-szabadegyetemre. Gratulált az EpVE-nek a 2016/17-es Kossuth-emlékprojekt után a mostani, szintén méltónak, alaposnak, színesnek ígérkező, új ismeretekkel kecsegtető eseménysorozat intézményi háttér, közpénz nélküli szervezéséhez.

Varga Rita vanyolai polgármester elmondta, őrzik a községben Vajda Péter emlékezetét, a múzeumnak berendezett szülőházát, róla nevezett a tagóvoda, évente tartanak megemlékezést. Mióta az EpVE is részt vesz ezen, azóta szinte felvirágzott Vajda Péter emléke. Majd a jelenlévőknek osztott az emlékfüzetből.

A megemlékezésen Vennes Györgyné Petőfi Sándor Vajda Péter halálára című versét, Varga Árpád tanár-költő pedig saját, Vajda Péter emlékére írt, Páriák pártfogója című apeva-füzérét mondta el.