Az olvasás nagykövete Pápán

2022.05.24. 07:00

Nyáry Krisztián: Szépirodalommal is védhetjük intelligenciánkat

Életútja mellett a magyar irodalomról, a könyvkiadás és a kultúrafogyasztás változásairól, valamint az olvasás szeretetéről, élettani hatásairól is beszélt Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész Pápán, a Jókai Mór Városi Könyvtárban.

Laskovics Márió

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténésszel Horváth Andrea beszélgetett a pápai városi könyvtár irodalmi estjén

Forrás: Laskovics Márió/Napló

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténésszel Horváth Andrea beszélgetett a pápai városi könyvtár irodalmi estjén

Forrás: Laskovics Márió/Napló

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, könyvkiadó, kommunikációs szakember volt a minap a Jókai Mór Városi Könyvtár vendége. Az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet és a Festői szerelmek című könyvek szerzője a Naplónak nyilatkozva elmondta, a nap folyamán rendhagyó irodalomórát tartott a könyvtárban a Petőfi Sándor és a Türr István gimnázium tanulóinak, illetve megtekintette a pápai református könyvtár az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint a Nemzeti dal helyi kinyomtatásának emlékére létrehozott kiállítását.

– A diákoknak alapvetően az olvasás jelentőségéről beszéltem. Ugyanis túl azon, hogy örömet és általános műveltséget okoz, a szépirodalom olvasása olyan velünk született képességeket, készségeket segít fejleszteni vagy fenntartani, mint a kreativitás, az empátia és bizonyos értelemben az intelligencia is. Napi legalább húsz perc szépirodalom-olvasással az ember, legyen akár mérlegképes könyvelő, informatikus vagy hentes, hatékonyabban, nagyobb képzelőerővel, ötletgazdagabban tudja végezni a saját munkáját. Amiről korábban irodalmárok, bölcsészek beszéltek, azt ma már egyre többször igazolja a természettudomány: az olvasás valóban olyan idegpályákat mozgat meg, melyek által erősödnek ezen képességeink – hangsúlyozta Nyáry Krisztián. Jelenlegi elfoglaltságaira irányuló kérdésünkre elárulta, a magyar írók, költők szerelmi életéről szóló Így szerettek ők című első könyve tíz éve jelent meg, s az évfordulóra a harmadik kötettel, őszi közös kiadással készül. Most fejezett be egy színdarabot, ami az idén százéves Városmajori Szabadtéri Színpadon lesz majd látható. Írói énjén túl, könyves szakemberként pedig a 93. Ünnepi Könyvhétre (június 9-12.) készül elő. Megyei látogatásai kapcsán hozzátette, a közelmúltban járt Kapolcson, Veszprémben pedig idén már kétszer is vendégeskedett. Egyébként igyekszik országszerte és a határon túl is eleget tenni a megkereséseknek.

Az irodalmi esten Horváth Andrea, a helyi Médiacentrum munkatársa beszélgetett hivatásáról, megjelent köteteiről, az olvasás fontosságáról a meghívott előadóval, akiről kiderült, volt már egyetemi tanársegéd, folyóirat-szerkesztő, sajtóreferens, sajtófőnök, kommunikációs cég tanácsadója, kommunikációs igazgató, kiadóigazgató, kreatív igazgató, irodalmi kávéház művészeti vezetője, író, irodalomtörténész. Jelenleg könyveket ír és kiadóként dolgozik.

– Habár gyerekként kukás akartam lenni, mert nagyon szabadnak tűnt, de korán kiderült, hogy irodalommal fogok foglalkozni, mert szerettem olvasni. Budapestiként Szentesre jártam gimnáziumba, irodalmi-drámai tagozatra, ahonnan a pécsi egyetemre mentem tovább magyar nyelv és irodalom – művészettudomány szakra. 1996-tól a budapesti Főpolgármesteri Hivatalban sajtóreferensként, 1997-től sajtófőnökként, 2006–2010 között kommunikációs igazgatóként dolgoztam. Közel két évtizedre elszakadtam az irodalomtól, de tulajdonképpen mindig ugyanazt csináltam: magyarról magyarra fordítottam. Kommunikációs szakemberként egy célcsoport érdekében, kutatóként pedig az irodalomtudomány eredményeit tolmácsolom, mesélem el mai nyelven – jegyezte meg Nyáry Krisztián, aki 2012-ben kezdte el publikálni a legnépszerűbb internetes közösségi oldalon a magyar írók és költők szerelmi életéről szóló írásait. A bejegyzések könyv formában is alakot öltöttek, s a sikeres kötet olvasás-népszerűsítő hatása miatt 2013-ban elnyerte a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által adományozott Fitz József-könyvdíjat és XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál irodalomtanárokból álló zsűrijének Budai-díját. – A magyar bölcsészet-, s azon belül az irodalomtudomány is nagyon erősen tudományos szaknyelvet használ, német mintájú logikával. Monográfiákban, szakfolyóiratokban rég feltárt, csak nem éppen köztudott információkat osztottam meg hús-vér emberekről – fűzte hozzá a szerző.

Mint mondta, fontosnak tartja megkülönböztetni, elválasztani egymástól az életrajzot és az életművet. Egészen zseniális művek alkotói is lehetnek morálisan megkérdőjelezhető, sok tekintetben kellemetlen, kínos alakok. Ugyanakkor a legnagyobb erkölcsi héroszok (hősök) is írhatnak rosszat. Ezért maradtak ki némelyek a személyes válogatásaiból, akiket nem akart népszerűsíteni.

Az olvasás élettani hatásaira visszakanyarodva "hivatásos olvasó" létére Nyáry Krisztián azt vallja, hogy amióta az emberi civilizáció létezik, nem találtak még ki hatékonyabb eszközt mások érzelmi tapasztalatainak tömörített átadására, mint az irodalmat. Az olvasás nem velünk született, genetikai készség, mert még csak ötezer éve űzzük – a 30-40 ezer éve alkalmazott beszéddel ellentétben. Az irodalom – a vakcina hatásmechanizmusához hasonlóan – felkészíti az érzelmi immunrendszerünket az életben előforduló érzelmi sokkhelyzetekre, segíti a feldolgozást. Az olvasás emellett olcsó megoldás az intelligencia szinten tartásához. Azok körében, akik rendszeresen olvasnak, kevésbé jelentkezik az időskori demencia. A fókuszált mélyolvasás képességét megőrizhetjük a digitális információs társadalom, az internetes pásztázó olvasás kihívásai, figyelmünk folytonos elterelési kísérletei közepette is akár napi húsz perc szépirodalommal.

– Mikor a gyermekeim újságolták, hogy sok hangoskönyvet és podcastet (internetes hanganyagot) hallgatnak, annyit válaszoltam: ismerjétek meg a rádiót, merthogy ez az. A könyvkiadók is szeretik ezen műfajokat, mert miközben ugyanazt csináljuk, mint Gutenberg korában, a konzervatív könyvkiadást körülvevő kommunikációs közeg nagyon radikálisan és gyorsan változik. Az elmúlt 5-10 évben sajnos lényegében eltűnt vagy minimálisra csökkent az a közvetítő kulturális sajtó, mely segítségével értesültünk könyvekről, írók véleményéről, kikoptak belőle az irodalmi és versmellékletek, a folyóiratok hatóköre lecsökkent. Ezért a szépírók keresik a pótlehetőségeket, illetve ismét kénytelenek jobban a klubéletre, a személyes találkozásokra hagyatkozni műveik terjesztése érdekében – hívta fel a figyelmet a kulturális átalakulásra Nyáry Krisztián, akinek alkotói életét különösképpen nem borította fel a karantén, hiszen az írás magányos műfaj.

Az író-olvasó találkozó a közönség kérdéseivel és dedikálással ért véget.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában