Művészek az országgyűlésben

2022.05.16. 15:00

Politikáról és kultúráról beszélgettek a KultúrKlubban

Horváth Virág

Balról Balatoni Monika, Margócsy István, Kukorelly Endre, és Gulyás Dénes Fotó: Pesthy Márton/Napló

Balról Balatoni Monika, Margócsy István, Kukorelly Endre, és Gulyás Dénes Fotó: Pesthy Márton/Napló

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának eseménye ismét a belvárosi kultúrbisztróban valósult meg a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Zrt. támogatásával. A művészek az országgyűlésben témakörben tartott rendezvényen a témában érintett író és művész volt országgyűlési képviselőkkel és a 19. századi és 20. századi előzményeket jól ismerő irodalomtörténésszel beszélgettek arról, hogyan érvényesülhet a művész tenniakarása és alkotókészsége a politikában, illetve hat-e és hogyan a közéleti szerepvállalás az alkotásra.

A rendezvény szervezője és moderátora ezúttal Balatoni Monika dramaturg, vendégei pedig Gulyás Dénes operaénekes, Kukorelly Endre író, költő és Margócsy István irodalomtörténész voltak. Balatoni Monika elmondta, a rendezvényre készülve végiggondolta, hogy Mikszáth Kámántól és Jókai Mórtól a jelen korig, egy értelmiségi közegben hogyan kell az embereknek magyarázkodnia arról, hogy lehet-e politikáról beszélgetni, vagy az már „politizálásnak” minősül-e? – Száznyolcvankilenc művész ült már a parlament soraiban. Nyilván a közelmúltból jobban emlékszünk akár Gulyás Dénesre, Kukorelly Endrére vagy Pálffy Györgyre, Avar Istvánra, Kósa Ferencre filmrendezőként, vagy Darvas Ivánra, de kevésbé emlékezünk Benczúr Gyulára, Szinyei Merse Pálra, nem beszélve Mikszáthról, Jókairól, de ott ült Illyés Gyula, Váczi Mihály, Benedek Elek, Csurka István is vagy akár mondhatnánk Kassák Lajost, Jankovics Marcellt, Madách Imrét is – indította a beszélgetést Balatoni Monika. 

Az nyilvánvaló, hogy a közéleti kérdések vonzzák a művészeket, de az egy bizonyos határátlépés, hogy aktívan, a parlementben belülről is részt vesznek a folyamatokban. Kukorelly Endre szerint a mindennapjaik része volt mindig is a politikai diszkurzus Magyarországon egy-egy baráti beszélgetés során. – Arra gondoltam, hogy milyen jó lesz a rendszerváltás után, mert akkor megjelennek majd a politikában a szakemberek, közgazdászok, orvosok, és akkor majd elkezdik az ügyeinket intézni. Hozzá kell tennem, most másképp látom ezt a dolgot már egy jó ideje. Azt gondolom, hogy az az arisztotelészi fogalmak szerint vett „jó élet”, akkor vannak „jó démonok” körülötted a létezésben, hogyha azt a bizonyos magánszférát és a közszférában való tevékenységedet jó egyensúlyban tudod tartani. Tehát nemcsak a saját dolgaiddal foglalkozok, a gazdaságoddal, családoddal, hanem igenis kilépsz az „Agórára”, és részt veszel a „polisz” ügyeiben – mondta el Kukorelly Endre.

Margócsy István kiemelte, a 19. századi ideológia szerint a nemzetet a kultúra teremti meg, gondoljunk Kazinczyra, Jókaira, Petőfire vagy Arany Jánosra. Akkoriban ez egy egészen más közhangulatot mutatott, mert az írás és az irodalomban való részvétel az maga volt a nemzetteremtés egyik gesztusa. 

Hozzá kell tenni, hogy a 19. század óta a politikai rendszer, a választási rendszer és a világ önmagában is hatalmasat fordult. A beszélgetés rendkívül sor aspektusból járta körbe a művészet és a politika kapcsolatát, de talán a legfontosabb irány a jelenkori definíciók újraértelmezése: a politikai kultúra és a nemzeti kultúra, a nemzeti politika és a kultúrpolitika is terítékre került.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában