Tisztelgés Petőfi előtt

2023.03.21. 20:00

Kukorica Jancsi, Tündérország királya a Pegazusban

A Petőfi 200-hoz kapcsolódóan a Pegazus Színház színre vitte a költő János vitéz című verses meséjét, melyet 1844-ben írt. A díszelőadás a Petőfi-emlékév és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára készült. Az elbeszélő költemény nagy sikert aratott a közönség körében.

Haraszti Gábor

A János vitézzel tisztelgett Petőfi előtt a Pegazus Színház

Fotó: Haraszti Gábor/Napló

A történet mindenki számára ismert: János vitéz a szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, a megpróbáltatásokon keresztül. A cselekményben a főhősre útján nem csak szellemi és fizikai kihívások várnak, de jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutnia. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik, ahol örökké uralkodnak, a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, az erényesek pedig a megérdemelt jutalmat. Végh Zsolt bábszínész, ügyvezető igazgató azt mesélte, nem volt egyszerű a szövegtanulás, hiszen nagyon fontos volt a hűség Petőfi szavaihoz.

- Különleges alkotómunka volt az egész, nem könnyű egy elbeszélő költeményből bábszínházi darabot varázsolni. A János vitéz a történetével, a csodáival, a varázslatosságával, szereplőivel, ezzel a mesés világgal hívja és kéri a bábszínpadot magának, ugyanakkor nehézségeket állít: egy elbeszélő költeményből megtalálni azt a dramaturgiai vonalat, azokat a formákat, mondatokat, történéseket, amelyekből színházi előadás tud születni. Sarkadi Nagy László dolga nem volt egyszerű, mert ilyenkor a dramaturgok nagy tisztelettel kell, hogy legyenek a szerzőhöz. Ugyanakkor jelentős húzásokra van szükség, hogy a kellő feszültségek, az izgalmak, a színváltások, de maga a történet úgy jelenjen meg, hogy az élvezhető legyen. Fontos, hogy a néző tudjon azonosulni a főhőssel, ne csak csodálja, meg is szeresse. A darabot nem kicsiknek csináltuk, hiszen János vitéz a sorsával, a kiszolgáltatottságával, a gondokkal, amikkel meg kell küzdenie, a fiatal felnőttek, a kamaszok, és az idősebb emberek előtt ismertek.

Fotós: Haraszti Gábor/Napló

A nagy hírű Petőfi Sándor elbeszélő költeményéből az előadást bábos színpadra írta, a bábok és a képek világát kitalálta, valamint a játék „sodratát” Sarkadi Nagy László rendezte meg. A nemes érzéseket és gondolatokat játékukkal Tarr György m. v., Rózsás Anna és Végh Zsolt mutatta be. A bábszínházi játékhoz a zenét Kövi Szabolcs komponálta. Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában