Kutatások gyakorlati szemszögből

2023.03.25. 17:00

Workshopot tartottak Veszprémben helytörténeti kutatók számára

Mint arról beszámoltuk, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára a Veszprém-Balaton Kultúrájáért Közalapítvány támogatásával a VEB 2023 Európa Kulturális Főváros Programhoz kapcsolódó minipályázatok segítségével két alkalomból álló workshopot szervezett helytörténeti kutatók, érdeklődők számára Mélyfúrás – a helytörténetírás módszertana mottóval.

Benkő Péter

A május 23-i előadásokon a szakemberek egyértelművé tették, az intézményi kutatások fókuszában a digitalizáció szerepel, egyszerűbbé, hatékonyabbá téve a folyamatokat. Ennek érdekében óriási háttérmunkát végeznek az intézmények – ezek részleteiről is beszámoltak. Boross István intézményigazgató köszöntőjét követően az Eötvös Károly Vármegyei Könyvtár munkatársa, Palkóné Jády Melitta szólt a 2003-ban elindult helytörténeti gyűjteményükről, melyet folyamatosan digitalizálnak. Kiemelte a folyóiratokat, városaink, falvaink lapjait, melyek már szintén hozzáférhetők digitális formában. – Legrégebbi anyagunk egy 1820-24 között kiadott teológiai folyóirat, majd egy 1865-66-ban megjelent veszprémi vegyes tartalmú hetilap. Muzeális könyveink az 1744-ből és 1760-tól származó kéziratai a helytörténeti gyűjteményünkben online is megtekinthetők – mondta el, majd részletezte, milyen módon lelhetők fel keresés alapján a digitális tartalmak. Bemutatta a keresés folyamatát, s elmondta, 2021-től újabb online-felülettel jelentek meg, ami már a MaNDA Magyar Nemzeti Digitális archívum része. – A közeljövőben plakátok digitalizálására készülünk, tervezzük, hogy gyűjteményünk teljes körűen megtekinthető legyen – hangsúlyozta.

Érdeklődő helytörténeti kutatók Fotó: Benkő Péter

A Laczkó Dezső Múzeumtól Lipéczné Karsai Henriett szólt a néprajzi forrásokról, kiemelve, igen jelentős anyaggal rendelkeznek. Beszélt az új nyilvántartó rendszerről, melybe már átkerült például a numizmatikai gyűjtemény. – Filmek, mozgóképek is találhatók bármely tájegységünkről – mondta, majd beszélt a fotóforrásokról, kitérve a különböző oldalak szakmaiságára, s a közösségi oldalak hitelességére, pozitív és negatív példákkal. – A múzeum digitalizált anyagával a kutatók rendelkezésére áll ma is, s a nagyjából 18 ezres tétel feldolgozásán folyamatosan dolgozunk – foglalta össze.

 

Pátkai Ádám Sándor régész szintén a Laczkó Dezső Múzeumból érkezett, s arról beszélt, milyen régészeti forrásokat nyújtanak az intézményben. Kiemelte, elsődleges, hogy a kutatni kívánók határozott céllal használják az igen széles spektrumú gyűjteményt, tudják, milyen típusú a kutatás, mihez kívánják az anyagot használni. Az előadó szakterülete a középkor, ezért a nagyvázsonyi vár példáján illusztrálta a gyakorlati kutatás folyamatát. – Régészeti kutatásaink igen széles körűek, ezért is fontos a konkrét célt meghatározva, megfogalmazva belevágni a kutatásba – hangsúlyozta.

Boross István, a levéltár igazgatója köszönti a megjelenteket Fotó: Benkő Péter

Végül a vendéglátó intézmény munkatársa, Pákozdi Szilvia ismertette a levéltári kutatást abból a szempontból, miket érdemes kutatni és hogyan. – Olyan iratot, melynek nincs történeti értéke, netán elpusztult, nem érdemes keresni – fogalmazott, de elmondta, biztosan megtalálhatók az állami intézmények iratai, és minden olyan „békeidőkből” származó dokumentum, mely nem semmisült meg és történeti értékkel bír. A szakember ismertette a kutatás feltételeit, az előzetes egyeztetést. – A kutatás online admin része nagyban megkönnyíti a keresést – emelte ki.

Az előadásokat követően a jelenlévők a levéltár munkatársainak segítségével kézbe vehették a levéltári forrásokat. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában