Ajkaiak is énekeltek a pápai szentmisén

Amint azt Noémitől megtudtuk, erre az alkalomra a zenei szolgálatot 312 fős kórus látta el, akiket Varga László atya, az Országos Magyar Cecília Egyesület igazgatója hívott össze. A kórus magját a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola vegyes karából, jelenlegi növendékeiből és egykori tanítványaiból álló, közel 200 fős remekül képzett bázisa adta. Hozzájuk csatlakoztak az ország különböző egyházmegyéiből érkező énekesek, több mint száz fővel. A váci székesegyház karnagya úgy fogalmazott, hogy zeneileg képzett és imádságos lelkületű énekeseket hívott meg, hogy a kórus a legmagasabb lelki és szakmai színvonalú legyen.

Noémi és Petra számára életre szóló élmény volt ez az alkalom lélekben és zenei élményekben egyaránt.

- A szentmise zenei anyaga nagyon nagy volt, 17 művet kellett mindössze két hét alatt önállóan megtanulni a kórustagoknak úgy, hogy a darabok kottáját az interneten keresztül juttatták el az énekeseknek. Április 21-én a gazdagréti Szent Angyalok-plébániatemplomban volt egy orgonás összpróba Harmath Dénes orgonaművésszel, majd április 29-én délelőtt egy helyszíni főpróba következett az Opera zenekarával együtt. Már a próbák alatt érezhető volt az a kimagasló színvonal, amely méltó volt az alkalomhoz és az elhangzott művekhez egyaránt. A műveket hat neves karnagy vezényelte. A szervező Varga László atya mellett a szentmise zenei vezetője Sapszon Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Liszt- és Kossuth-díjas, Magyar Örökség-díjas karnagy és zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia Rendes Tagja. Továbbá Sapszon Borbála fiatal és tehetséges karnagy, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkarának karigazgatója, Ménesi Gergely, a Győri Egyetemi Zenekar karmestere, egyetemi docens, Czifra János karmester, aki 35 évig volt a salzburgi dóm karmestere, és Szili Zoltán, a Kaposvári Egyházmegye zeneigazgatója. Mindannyian nagyon magas szakmai színvonalon vezényelték, vezették, inspirálták, ha kellett, javították és formálták a zeneművek megszólalását. A magyar egyházzenének nagy kincsei szólaltak meg a szentmisén. Többek között Kodály Zoltán Magyar miséje, Liszt Ferenc Tu es Petrus című műve, vagy Harmat Artúr 150. zsoltárja. A több mint háromszáz fős kórus a próbák alatt pillanatok alatt egy szívvé és egy lélekké állt össze. Mindannyiunk közös célja volt, hogy a pontos, tiszta és szép éneklés mellett a kottában szereplő hangokat hittel és lélekkel töltsük meg – mondta Noémi.

Az oltártól 50 méterre felálló kórus egységét mutatta a hölgyek részéről egy népi matyómintás sál, a férfiak pedig ugyanolyan mintás díszzsebkendőt viseltek.

A Szentatya a térre érkezésekor odaintett a zenei szolgálatot teljesítőknek, ez még tovább fokozta a kórus örömét – vallották az ajkai résztvevők. - A szentmisén felhangzó énekek felemelő, hiteles imádságként csendültek fel. A zene, a liturgikus egyházi zene egy olyan közös nyelv, amelyet az egész világon mindenki egységesen ismer. Április utolsó napján a Kossuth téren, több ezer ember énekelte a közös népénekeket, imádságokat. Az énekek, miseválaszok megszólaltak latinul és magyarul is. A közel két és fél órás szentmise záróéneke egyik sora méltón tükrözi azt az egységet, amely ott és akkor létrejött: forrassz eggyé békességben minden népet, nemzetet! – mondta Noémi.