Műkedvelő kerekasztal

A modern hazai irodalom egyik világirodalmi rangú alkotója, az elemi iskolát Pápán kezdő Weöres Sándor életéről Zábrák Károlyné nyugalmazott óvodapedagógus, egyleti önkéntes tartott kiselőadást. Kiemelte, hogy a 110 esztendeje született Weöres Sándor kedves, színes, dallamos versein nemzedékek nőttek fel, de sajnos máig kevesen tudják, hogy nem volt oly könnyű az ő pályája, sokszor igen nehezen tudta megjelentetni a gondolatait, egy időben hallgatásra kényszerítették világszemlélete miatt, többször még a puszta megélhetése is bizonytalan volt.

Varga Árpád tanár, költő Benned a létra – Reflexió Weöres Sándor Szembe-fordított tükrök című szerzeményére címet viselő esszéjét ismertette a hallgatósággal. Kaprinayné Megyeri Zsuzsanna nyugalmazott tanárnő A legnagyobb magyar görög költő címmel egy Berzsenyi Dánielről szóló publikációt olvasott fel. 190 éve jelent meg a „magyar Horatiusnak” tartott Berzsenyi Poétai harmonistika című akadémiai székfoglalója és A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul című műve.

A programon Antalné Szabó Éva Mária, Margl Józsefné, Mező Lászlóné és Némethné Mészáros Márta tolmácsolásában lehetett hallani Berzsenyi Dániel A magyarokhoz, a Fohászkodás, Weöres Sándor Ha nézem a világot, a Noé bárkája, az Öröklét, és Varázsének című költeményét. Puskásné Tófeji Mária Valéria saját, Lélekkép című poémáját adta elő. Jómagam Harsányi István hajdani neves református pedagógus, pszichológus 1947-es, Magyar Élet kiadású, máig értékes Útravaló versgyűjteményéből A tündért olvastam fel Weöres Sándortól. 

Az ankéton megemlékeztünk a 450 éve világra jött Káldi György bibliafordítóról is. Úgy tudni, hogy Pápától szintén nem messzire, Berzsenyi szülőhelyének, Egyházashetyének a szomszédságába, Káld községbe vezetnek az egykori római katolikus bibliafordító, jezsuita szerzetes családi gyökerei. Úgy tudni, hogy Káldi ősei középkori eredetű, Vas vármegyei nemesek voltak, akik még Veszprém vármegyében is rendelkeztek birtokkal. A nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgáló nyelvújító, Kazinczy Ferenc nagy becsben tartotta Káldi György emlékezetét, munkásságát; a Káldi-féle Bibliát még a magyar irodalmi nyelv megreformálásakor is figyelembe vették. A Káldi-Neovulgátából, Máté evangéliumából, Jézus Krisztusnak a Hegyi beszéd elején elmondott kijelentéseit, a Boldogmondásokat Almássy Ernőné egyleti önkéntes idézte a helyet foglalóknak. Érdekesség, hogy a Veszprémi Érseki Könyvtár Káldi György bibliafordításának első kiadásából öt kötetet is őriz.

Kerecsényi Zoltán, a PVE ügyvivője