Mozgás!

2023.12.02. 12:00

Mozgásba lendülnek a formák a veszprémi kiállításon + képgaléria, videó

Szamothrakéi Niké. A világ egyik leghíresebb szobra, amely még így, fej nélküli torzóként sem kelt hiányérzetet. Sőt, mintha eredetileg is ilyennek alkották volna meg. A titka: olyan lendület összpontosul benne, hogy szinte várjuk, mikor lép le a talapzatáról. Maga a mágia.

Hankó András

A Mozgó formák című tárlat a magyar kinetikus szobrászat legjavából ad merítést és nyújt ezzel különleges, nagyon nem hétköznapi, izgalmas élményt a művészetkedvelőknek

Fotó: Fülöp Ildikó/Napló

A varázslatot most bárki átélheti, aki felsétál a várba, a Dubniczay-palotába – igaz, egészen más korból való, más képzettársításokat keltő alkotások révén. A Mozgó formák című tárlat a magyar kinetikus szobrászat legjavából ad merítést és nyújt ezzel különleges, nagyon nem hétköznapi, izgalmas élményt a művészetkedvelőknek. Adja magát a kérdés, hogy nem lehetne-e ezeket az alkotásokat masszívabb formában előállítani, és nyílt vagy zárt köztérre kiállítani, hiszen mennyivel élettelibbé tehetnék a környezetüket. Ki is állítottak, bár e művek gyakorta értek dicstelen véget: a nagy klasszikusnak számító amerikai Alexander Calder két mobilja a 9/11 áldozatává vált, a mostani kiállításon is szereplő Dargay Lajos (1942–2018) 1978-ban felállított egri Fénytornyát pedig vandálok tették makacs szívóssággal tönkre annyira, hogy még tíz évet sem húzott ki a Csebokszari-lakótelepen. A hétméter magas, króm-üveg-beton építményben megvilágított, elektronika vezérelte króm-nikkel lapok mozogtak a környezeti hanghatásokra reagálva, nem kevesebb mint 680 ezer variációban. 

 

A kalocsai születésű Schöffer Miklós (1912–1992) Franciaországban, Nicolas Schöfferként tett szert világhírnévre. Szerencsére azonban nem szükséges Párizsig menni, ha valaki testközelből szeretné látni az öt úgynevezett topológia, azaz az idő, a tér, a fény, a hang és a klimatikus viszonyok állandó változását, egymásra hatását kutató képművész munkáit. Kalocsán ugyanis ott a Nicolas Schöffer Gyűjtemény, amelynek néhány darabját Dohnál Szonja kurátor most Veszprémbe hozta. Harasztÿ István (1932–2022) művei a mérnöki precizitást feltételező műfaj komolyságát szarkasztikus humorral oldják. A legendás, 1970-es Fügemagozó nevű mobil alkotója, akik egy ideig a „nagy” kaposvári színház szcenikusa volt, többek között Ketyegéspótló című művével van jelen. Az imént említett alkotókhoz hasonlóan Dohnál Áron is lezárt életművel rendelkezik, mert a kinetikus művészet kiemelkedő tehetségű reménysége 2009-ben, mindössze 32 évesen elhunyt. 

A kiállításon egyik digitális fényanimációja látható. Csörgő Attila (1965–) főhelyen kiállított, fapálcikákból, zsinórokból, görgőkből, vasvázból és elektromos motorból álló szerkezete virtuóz, már-már túlgondolt precizitásával gondolkodtat el vagy mosolyogtat meg. Címet nem visel a mű, úgyhogy ki-ki szabadon megválaszthatja a reakcióját. Végül, de messze nem utolsó sorban ott van még a Londonban élő Bolygó Bálint (1976-) Animechanics című installációja, amely az ismétlődő folyamatok lerakódásainak ábrázolásával nemcsak az emberi történelem alakulását próbálja sajátosan megfejteni, hanem talán a világegyetem működésének lényegéhez is közelebb viszi a nézőt.

Most jöhetne a közhelyes intelem, hogy – csakúgy, mint a Művészetek Háza többi, abszolút európai, sőt világszínvonalú kiállítását – a tárlatot ki ne hagyják a modern művészet szerelmesei. De most aztán tényleg ne, mivel a sokszor igen finom mechanikai megoldásokat alkalmazó, kényes szerkezeteket egyáltalán nem könnyű utaztatni, mozgatni. A tartalom mellett tehát ennek okán is igazi kuriózum a 2024. január 31-ig nyitva tartó Mozgó formák. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában