Mackó Muki, Brumi és társai

Sebők Zsigmond (1861-1916) a 20. század elejének egyik legnagyobb gyermekkönyv-szerzője, a Mackó Úr, azaz Dörmögő Dömötör, valamint a Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi figurák megálmodója. Mackó úr nagy utakat tesz meg a 19. század végének Magyarországán, a képzelt utazásokra elkíséri Dorka és Zebulon is. Az érdekes, sok kultúrtörténeti részletet bemutató utak során Mackó úr folyamatos jellemváltozáson megy keresztül. Mackó Muki – akit később Dörmögő Dömötörként ismerhetünk –, többek között, a Balatonra is ellátogat. Bocsaival barangol az északi és déli parton, minden természeti és kulturális látványosságot megtekintenek. A Mackó Úr a Balatonon még csak nem is 20. századi, hanem 19. század végi mesekönyv, ennek ellenére igen izgalmas olvasnivaló lehet napjainkban is.

A Brumi a Balatonon szintén egy kis medve kalandjairól szól, szerzője Bodó Béla (1903-1970). Az aranyos kismaci, Brumi és kedves barátai Mackóvárosban és az Erdőben laknak. Egy olyan barátságos helyen, ahol sok kaland van, de még a rosszalkodó kismackók is jóvá válnak. Bodó Béla 1956 és 1970 között írta meg öt sorozatból álló Brumi történetfüzérét. A sorozat egyik része a Balatonra repíti a kis olvasókat, mert Brumi és barátai a tó mellett vakációznak. Brumi, Jócsont, Dagi és Panasz Muki vidám napokat töltenek el a Balatonnál. Horgásznak, úsznak, vitorláznak, csónakversenyt rendeznek, és haditanácsot is tartanak. A Brumi a Balatonon című gyerekkönyv nem a tó kulturális értékeit mutatja be, hanem a balatoni nyarak önfeledt gyerekkalandjait, ezáltal különösen szórakoztató olvasmány lehet.

A 20-21. századi balatoni gyerekkönyvek a tó legendás mondavilágát is feldolgozzák. Az egyik ilyen regény Nyulász Péter kortárs írónk, Helka – A Burok völgy árnyai – című számos díjjal jutalmazott meseregénye. Egy igazán szórakoztató, kalandos mű, voltaképpen egyfajta balatoni Harry Potter. Megelevenedik benne a színes, tavi mondavilág. A főszereplő a tihanyi herceg Helka és Kelén lánya: Helka, hercegkisasszony. Rá vigyáz Ciprián, de szerepel még a könyvben Tramini, Furmint, a két manó és a Bakony varázslója, Kamor, valamint Sió tündére és Bora boszorkány is. A mű idővel trilógiává nőtte ki magát, folytatása a Ciprián – a Balaton hercege és a Kamor – Helka menyegzője. A bájos, minden gyerek számára szerethető regény nem csak a Balaton világába vezeti be a fiatalokat, hanem az olvasás kultúrájába is.

Csapody Kinga Utazik a család című sorozatával bejárhatjuk az országot, és a Balatonra is eljuthatunk. A bohókás család: Tódor (apa), Tilda (anya), Rozi (nagylány), Zsuzska és Teó (ikrek) és Tóbiás (kutya), valamint Nasi (macska) balatoni nyara során mind az északi, mind a déli part érdekességeit, látványosságait megtekintik. Csapody Kinga mese-útikönyve nem kalandregény, hanem inkább turistakalauz gyermekeknek és segítség lehet a szülőknek is. A mókás illusztrációk pedig szórakoztatóvá teszik a befogadást. Itt egy kis vidám részlet:

Fiala Borcsa Nyomozás a Balatonnál című ifjúsági regénye igazi mai történet, amelyben szerepet kap egy régi, faládában őrzött térkép, egy titkosírással készített üzenet, de egy cirkuszi kocsival utazó tetovált nagymama is. A főszereplő pedig Kriszti és Huba, aki kincskeresésbe kezd a tónál. Kincskeresésüket kalandok, és tolvajok is bonyolítják, a nyomozás során viszont nagyon fontos tavi helyszíneket ismernek meg (Csobánc, Folly Arborétum, Kornyi-tó, Hegyestű.). A kalandos történetet át- meg átszövik a tó kultúrtörténeti érdekességei.

Jeney Zoltán Rév Fülöp című balatoni lovagregénye nem sokkal Nyulász Péter műve után látott napvilágot, mégis jól megfér egymás mellett a két, műfajában hasonló, de történetében más jellegű munka. Jeney Zoltán könyve ugyanis egy balatóniai lovagregény. A lovagregény cselekménye szövevényes, melynek alaptörténete az, hogy Csobánc király elkapta a betegséget (csuklást) okozó Kiliti-lázat, amelyet a vendeki virág gyógyíthat meg. Ezt a virágot azonban csak a legmerészebb lovag tudja megszerezni. Így indul útnak Rév Fülöp, aki Ádánd lovagot kíséri virágkereső-útra. Útjukon belefutnak Miabigyóiakba, Bondoróba, Vörös lovagba és a Bakonyi Banyába is. A nyelvi bravúrokban is bővelkedő mű hiába fikció, bemutatja a tó kultúrtörténeti érdekességeit is. Igaz, hogy lovagregény, de lányok is olvashatják és már megjelent a folytatás is: Rév Fülöp Fajszföldön.

Természetesen a balatoni gyermek- és ifjúsági könyvek közül nem maradhatnak ki az örök klasszikus, Fekete István Tüskevár és Téli berek című kiváló és örökérvényű alkotásai, amelyek a tó vidékének természeti szépségeibe, állatvilágának sokszínűségébe és egy eltűnt, de különleges életvitelbe is betekintést engednek. A két pesti diák, Tutajos és Bütyök Matula bácsinál töltött nyári és téli vakációjának története nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is élvezetes olvasmány lehet!

Dr. Kovács Emőke