Az esélytelenek nyugalmával

A négy diadallal 12. helyen álló bakonyiak a bajnokság első felében is találkoztak a tabellán jelenleg negyedik ferencvárosiakkal, akik 40-23 arányban múlták felül őket. Akkor a jobb játékerőt képviselő vetélytárs nagy zakót szabott a tartásukat vesztett mieinkre, azt csináltak, amit csak akartak, így az alárendelt szerepre kényszerített és gyermeteg hibákat vétő vendégeknek megváltást jelentett az utolsó sípszó. Az erőviszonyok azóta sem változtak, de a veszprémiek nem kérnek hasonló hideg zuhanyból: nem szaladnának bele újabb súlyos vereségbe.

Éles József klubtulajdonos már akkor büszke lenne a kézilabdázóira, ha azok megnehezítenék az Európa Ligától nemrég szintén elköszönt zöld-fehérek dolgát, és bizonyos részfeladatokat megoldanának. Ne legyen kétségünk afelől, hogy a tempót most is Lékai Mátéék diktálják majd, így a hazaiak főként azért fáradozhatnak, hogy mindent beleadva „rágós falat” legyenek, tartsák a lépést a vetélytárssal, és jelentős hátrányban se adják fel a csatát. Mert hiába is készülnek fel tisztességesen a fővárosiakból, aligha borítanak papírformát: még kevesek egy Fradi szintű csapat ellen. Inkább az NB I folytatásában kell átérezniük a helyzetük jelentőségét, hogy a számukra létfontosságú derbiken – mint például májusban a NEKA és a Budai Farkasok-Rév Group ellen – learathassák a babérokat.