Pontot tett karrierje végére

A 184 centi magas irányító először a szülőhelye együttesében, a Szolnoki Olajbányász színeiben játszott, korosztályos sportolójukként tagja volt az U18-as és az U20-as válogatottnak (utóbbival nyolcadik lett az Eb-n), és háromszor lett egyetemi bajnok.

Magyar bajnokként és kupagyőztesként 2011-ig szerepelt a Tisza-partiaknál, akikkel a nemzetközi porondon is kipróbálhatta magát. Később két évet légióskodott Szlovákiában, majd megfordult az A-csoportos jászberényieknél, aztán a második vonalban érdekelt egrieknél, salgótarjániaknál és hódmezővásárhelyieknél. Utóbbi helyen kezdett el foglalkozni az edzői munkával az utánpótlásban, majd leigazolták a veszprémiek, akikkel mindjárt az első szezonjában bajnoki ezüstérmes és Hepp-kupagyőztes lett. A B33-as bajnokságot nyert sportoló hat idényt húzott le a vármegyeszékhelyünkön, az utolsó négyben ő volt az alakulat kapitánya, a pályán és talán azon kívül is. A veszprémi kosárlabdázás álomötösébe beválasztott karmester Veszprémben telepedett le feleségével és két kisfiúkkal. A családfő azt tervezi, hogy továbbra is marad a VKK kötelékében, hiszen ideérkezése óta dolgozik a helyi utánpótlásban, három éve az alsó korosztályok szakmai vezetője is. A jövőben tehát mindenekelőtt azon fáradozik, hogy hozzá hasonló tehetségek pattogtassanak a királynék városában.