Hétvége

2007.11.17. 03:28

Az arany ára Új Eldorádóban

Végső harcra készül Verespatak lakossága és velük együtt az eseményeket dokumentáló pápai filmrendező, Kocsis Tibor is, akinek nem szegte kedvét az sem, hogy megpróbálták meg-akadályozni az Új Eldorádó című filmjének amerikai tévés bemutatóját. Olyannyira nem, hogy már készíti a második részt.

Varga Róbert

Az erdélyi falu története már tíz éve áll az érdeklődés középpontjában, mert a környező hegyek 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek. Ennek kitermelésének pedig nagy ára van. Az, hogy eltűnjön egy 2000 esztendős település a föld színéről, és azzal együtt még két másik falu is.
Mint arról lapunkban már többször olvashattak, a pápai származású filmrendező, Kocsis Tibor megrázó és nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó dokumentumfilmet készített a Verespatakra tervezett bányaberuházásról Új Eldorádó címmel. Az alkotás mozipremierje 2004 szeptemberében volt. A filmet 16 ország 32 fesztiválján mutatták be, s 19 díjat, illetve elismerést kapott. A világ figyelme pedig egyre inkább Kocsis Tibor munkája felé fordult.
A történet szerint van egy meseszép falu Romániában, Verespatak (Rosia Montana). Sok száz éves épületek, földjükhöz, házaikhoz, templomaikhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek. A kanadairomán cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) külszíni fejtésű aranybányát akar nyitni itt. Világszínvonalú technológiát ígérnek. Az embereket új, modern otthonokba költöztetik. Régi házaikat megveszik és lebontják. Lenne arany. Lenne ezüst. Lenne egy több száz hektáros cianidos zagytározó is, 180 méter magas gáttal. Mindehhez naponta 20 tonna dinamitot és 40 tonna cianidot használnának fel. Így Verespatak és a környező he- gyek eltűnnének a föld színéről. Kocsis Tibor rendező és operatőr több mint öt éve követi Verespatak történetét.
A befektető, a Rosia Montana Gold Corporation 20 éves bérleti jogot szerzett a területre, amely 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. Amíg a román kormány végső döntésére várnak  hogy a környezeti hatástanulmány megfelel-e az európai uniós szabályoknak , a bányacég reklámkampányt indított el, amelyben modern, környezetbarát bányászati módszereket ígérnek és 1200 munkahelyet. Reményt keltő hírek egy olyan településről, ahol a napi átlagkereset három dollár. Az a tervünk, hogy modern bányászati és környezetbarát eszközök segítségével újjáépítsük a területet  mondta napvilágra került nyilatkozatában John Ashton, az RMGC alelnöke.
A tiltakozók a természeti kockázatoktól is tartanak, amit az új bánya hatalmas méretei indokolnak. Az állami aranybánya csak érckitermelést végzett Verespatakon, míg az RMGC a kibányászott érc feldolgozását is helyben szeretné megvalósítani. Az arany kinyeréséhez pedig hatalmas mennyiségű cianid használata szükséges. A cianidos eljárás mindenkiben feleleveníti a 2000-es tiszai katasztrófa emlékét, amikor a nagybányai ausztrál bánya- cég tározójának gátja átszakadt, és a cianidot és nehézfémeket tartalmazó zagy több millió ember ivóvizét szennyezte be. A folyó élővilágára is katasztrofális hatással volt, több mint 1200 tonna hal pusztult el a Tisza magyarországi szakaszán. A szennyezés veszélye mellett a terv az egész település lakosságának elköltöztetésével jár. Az új, egy mérföld átmérőjű bánya munkálatai enélkül nem kezdődhetnek el. A helyiek egyre nagyobb része fogadja el a cég ajánlatát, mert úgy gondolják, az arany az egyetlen remény a térség számára. A bányászat az egyetlen bevételi forrás errefelé  állítja az egyik helyi lakos.  Nem élhetünk csipkebogyó-, bodza- és napraforgószedésből.
Az Egyesült Állomok közszolgálati televíziós csatornáján, a PBS-en is is bemutatták az Új Eldorádó amerikai közönség számára átalakított változatát. A film Gold Fu- tures címen aratott sikert úgy, hogy akadtak olyan erők, amelyek a csatornát támogató alapítványokhoz eljuttatott levelekkel próbálták megakadályozni a vetítést. Ez egyáltalán nem szegte kedvét a pápai rendező-operatőrnek, hiszen tisztában van azzal, hogy nem mindenki nézi jó szemmel a filmjét és annak fogadtatását.
Kocsis Tibor már forgatja dokumentumalkotásának második részét. Ennek munkacíme a helyzet kétértelműségét, a harcban szemben álló felek más-más szemszögből értelmezett álláspontját is sugallja és így hangzik: Megmentjük Verespatakot! Kocsis Tibor lapunknak elmondta: kiélezett a hangulat a kettéosztott községben. A lakosság egyik fele azért harcol, hogy ne valósuljon meg a beruházás, a másik része pedig a bányanyitás mellett kardoskodik. Mindenki kampányol, harcol.
Az Alburnus Maior nevű civil szervezet négy éve szervezi a beruházás ellen tilta- kozó Széna Fesztivál nevű környezetvédelmi és zenei rendezvényt, verespataki Woodstock-hangulatban. Erre válaszul a Gold támogatásával a Pro Rosia Montana egyesület a bányászat hagyományait felelevenítő bányásznapot rendezett.
Mindkét tábor a Mentsük meg Verespatakot! jelszóval érvel, csak ellentétes tartalommal. Egyikük szerint ugyanis a bányanyitással és fejlődéssel lehet megmenteni a rengeteg munka nélküli lakost számláló Verespatakot, a másik fél viszont azt hangoztatja, csak úgy maradhat fenn a település, ha őrzi értékeit (a világörökségi rangot megérdemlő 2000 éves rámai tárnákat), tájait, múltját, s ezért ellenzi a beruházást.
Mindeközben legújabb fejleményként a kolozsvári ügyészség felfügesztette a városfejlesztési tervet. Ezt még 2006 áprilisában kapta meg a Fehér megyei tanácstól a be-ruházó cég a hatástanulmány elkészítéséhez. Ez azt jelentheti, hogy a cégnek újra kell írnia a többéves munkát jelentő hatástanulmányt. Ha a végső tervet mégsem engedélyezik, a kanadai cég akár be is perelheti a román kormányt.
Ezenkívül a közelmúltban tüntetés volt Erdélyben a bányanyitás mellett. Kétszáz román bányász tüntetett Gyulafehérváron magyarellenes jelszavakat hangoztatva az ellen, hogy a román környe- zetvédelmi tárca akadályozza a verespataki aranybánya-beruházás engedélyeztetési folyamatát. A híradások szerint a demonstrálók azzal vádolták meg Korodi Attila román környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy nem engedi a románoknak kitermelni a magyarok aranyát. Korodi Attila szerint egy jól kitervelt pr-akció részeként felbérelt álbányászok tüntetnek a beru-házás mellett. A pápai filmrendező is hallotta ezeket a híreket, s szerinte a verespataki helyzetet még érdekesebbé teszi az, hogy két romániai szenátor cianidtörvény-javaslatot nyújtott be. Azt szeretnék elérni, hogy Románia egész területén tiltsák be a cianidos technológiát alkalmazó bányászatot. Sőt azt is, hogy javaslatukat az Európai Parlament is támogassa és elfo- gadja.
Kocsis Tibor azt mondta: ő azért is követi évek óta nyomon a verespatakiak történetét, mert fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy az ottani emberek harca nemcsak egy román település sorsát mutatja meg, hanem azt is, mit teszünk a Kárpát-medencével, Euró- pával, a bolygónk- kal. Kelet-Európa az unióhoz való csatlakozásával vitte magával a hőn áhított nyugat felé páratlan természeti értékeit, kincseit, tájai szépségét. Mindeközben a globalizációval, a tőke erejével szembesülve találkozott azzal, milyen árat is fizethet azért, ha csak a gazdagságot, látja mindebből. Az Új Eldorádó folytatása után több külföldi filmcsatorna is érdeklődik. A második rész koprodukcióban készül, valószínűleg román és német partne- rekkel, várhatóan 2008 őszére készül el.
Addig is mindenki figyelheti a Verespatakon zajló harcot. Az arany valódi áráért.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!