Egy kis falu négy leghosszabb napja

A folyó június első napjaiban úgy gondolta, megbünteti Hernádszentandrás népét. Négy napig voltak teljesen elzárva a külvilágtól.
- A térség többre hivatott, mint ami jut neki - mondja Üveges Gábor polgármester. Fiatal még, kereken harmincéves, de második ciklusát tölti, korábban alpolgármester volt. Állítja, csak rajtuk, az ott élőkön múlik, a lehetőségekből mit tudnak kihozni a jövőben. - Húsz évvel a rendszerváltás után azt érzem, még mindig sokan fentről várnak segítséget és megoldást, javaslatot arra vonatkozóan, merre vezessen a fejlődés útja. De ha mi nem állunk a változások élére, és nem bizonyítjuk be, hogy van ez a vidék is annyira értékes, mint az ország bármely más térsége, ezt senki nem teszi meg helyettünk.
Közben elérjük a körgátat, a sérült ingatlanokat. Nem lep meg, amit Üveges Gábor mond: tizenegy évvel ezelőtt épültek fel az árterületre, furcsa körülmények között.
- Az áradás maga nem, de annak mértéke váratlan volt - idézi fel a júniust. - Ekkora árhullám még soha nem vonult le a Hernádon, a korábbi legmagasabb szintet is ötven-hatvan centivel meghaladta. Nem tudtuk, mi jár ezzel, s nem gondoltuk, hogy ezek az ingatlanok károsodnak. Ijesztő volt. Mintha átsöpört volna a településen a víz.

Lehet egy ilyen helyzetet uralni? Üveges Gábor azt mondja, amikor elvállalta a polgármesteri munkát, nem csak békeidőkre készült.
- Bár nem vagyok vízügyi szakember, igyekeznem kellett nyugalmat mutatni. Azt, hogy a vezetés nem pánikol. Vészhelyzet esetén általában a hallomásokhoz mindenki hozzátesz valamit, és így csak fokozódik a feszültség.
Közbevetem, ilyenkor derül ki igazából, ki milyen ember, s Üveges Gábor ezt egy bólintással ismeri el.
- Nem panaszkodom, mert a lakosok, ha idegesek voltak is, összességében helytálltak.
Árpád vezér a pusztaszeri nemzetgyűlés idején néhány törzsnek birtokot adományozott. Abaúj területét Ed és Edömér, egy testvérpár kapta. Az ő leszármazottaik az Abák. Aba 1038-ban építette fel a Hernád bal partján várát, amelyről Abaúj a nevét kapta. Borsod-Abaúj-Zemplén megyének ezen a vidékén, a bibliájáról híres Vizsoly községtől mindössze húsz kilométerre fekszik Hernádszentandrás. A határa döntően sík terület - nagyrészt 150-170 méteres tengerszint feletti magassággal -, s csupán kis részét teszi ki a Zemplén legdélibb nyúlványa. Földrajzi adottságai ősidők óta kedvezőek az állattartáshoz, a földműveléshez. Hernádszentandrás és több szomszédos község már a honfoglalás óta, illetve az államalapítás előtt emberek által lakott hely volt. Erre utalnak a régészek által feltárt leletek, és a települést övező földvárak. Honnan a hely neve? Nem csak hazánkban, a kontinens más országaiban is gyakori volt, hogy a falu felvette a templom védőszentjének a nevét.

A rendszerváltás utáni két évtized alatt Hernádszentandrás lakossága növekedett: 1990-ben 398-an, 2005-ben már 463-an lakták a falut a beköltözőknek, illetve a születéseknek köszönhetően. Nem lehet kikerülni a tényt, hogy a cigány kisebbség aránya negyvenszázalékos, s ez az arány tapasztalható nagyjából a munkanélküliség kérdésében is. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a vidéken élők sorsa meglehetősen nehéz az észak-magyarországi régióban. Nagyon sok tehetség veszik el, életerős fiatalok tengődnek állás nélkül vagy közmunkán, és Szentandráson igaznak látszik a mondás, hogy a szegénység szegénységet szül. Az árvíz által tönkretett házakban is a legszegényebbek közül való roma családok éltek. Közmunkát végeznek, állásuk nincs, teljesen képzetlenek. A probléma nem kerülhető meg, ezért képzésekre, befektetésekre, munkahely-teremtésre van szükség az abaúji térségben, amihez a természeti és tárgyi adottságok, valamint a dolgos kezek régóta rendelkezésre állnak. A település múltja azt mutatja, lehet eredményeket elérni, csak közös akarat kell hozzá. Gyönyörű helyen fekszik a kicsi falu, s a Hernád közelsége növeli varázsát: igaz, ebből a közelségből legutóbb sok jót nem kaptak.
Szép park készült a központban, mutatja a polgármester. Egy kis sétával megtaláljuk az 1302-ben épült református templomot, amit nyolc éve sikerült renoválni. További ékessége a településnek egy 1874-ben emelt ház, valamint az 1879-es iskola.
Az 1989-es árvíz elöntötte a falut, s ezért 1990-ben épült meg a körgát, amely azóta megóvta a házakat: a rossz helyre kerülteket persze nem.
- A körgát építése után a belső oldalon a Kis-Hernád kilométeres szakasza holtággá vált, amely továbbra is forrásokból táplálkozik - mondja Üveges Gábor. - Napjainkra a feltöltődés fenyegeti. Pályázati források bevonásával és esetleges befektetőkkel rendezetté lehetne tenni a medret és a környezetét.

Közbevetem, gondolkodjanak el halas-, illetve horgásztó létesítésének lehetőségén, s elbüszkélkedem azzal, hogy a Dunántúlon erre remek példákat találhat.
- Sok segítség, felajánlás érkezett, amely örömmel tölt el minket - árulja el érzéseit a polgármester. Hiányérzete a bürokrácia miatt van, ahogy mondja, sok idő elmegy azzal, hogy még az ellenőrt is ellenőrzik. - De most már úgy tűnik, elkezdődhet az újjáépítés. Két hónap telt el, az idő halad, a lakosoknak nap mint nap válaszolnom kell a kérdésekre. Legyen tető legalább az öt legrosszabb helyzetben élő család fölött, most ez a legfontosabb. Megdöbbentő, hogyan lehetett felépíteni őket az árterületre, amit legfeljebb mezőgazdaság célokra lehetett volna használni. Miként lehetett építési és használatbavételi engedélyt kiadni? Ráadásul kispórolták az anyagot is belőlük rendesen.
Két család költözött csak vissza saját felelősségére, egy család szükséglakásban, kettő rokonoknál húzódott meg.
- Most az árvíz miatt ránk irányult a média figyelme, s ezt jól ki kell használni, mert szeretnénk, hogy ne csak a katasztrófa-turizmustól legyünk híresek - folytatta Üveges Gábor. - A tűzoltómunka után gondolni kell a jövőre. Hiszen a Hernádhoz a határ után nem építettek víztározót, azaz ha Szlovákiában eresztik a vizet, az ránk jön. Tehát ami történt, bármikor megismétlődhet. Addig is tisztítani kell az átereszeket, hogy legyen átfolyása a víznek. És komoly állami felügyeletre, valamint anyagi forrásra lesz szükség.
Hidasnémetiben nagy bajok voltak, de a Hernád melletti Vizsolyon például nem kellett nagyobb bajjal szembenézni. Gibárdon megcsúszott egy partfal, de az ingatlanok megúszták épségben. Szentandrás pedig jócskán megkapta... Felsőzsolca, Edelény és Szendrő ugyancsak sokat szerepelt a hírekben.

Tapasztalható volt némi szervezetlenség is a védekezés során. Jó szándékkal több ezer rendőr érkezett a térségbe. Az utasítás szerint hetven centivel meg kellett emelniük a gátakat és a védműveket, mert akkora vízszintemelkedést vártak. Igen ám, de ez egységes irányelv volt, Hernádszentandráson a gátszakasz két és fél, három méteres, ám akadt hely, ahol csak ötven-hatvan centis nyúlgátak álltak. Mindegy, a parancs az parancs, a háromméteres gátszakasz négy és fél kilométerére is rá kellett emelni a kiadott mértéket homokzsákokból. Ehhez ötszáz rendőrt vezényeltek Szentandrásra, így lényegében a település lakosságának megfelelő létszám jelent meg a határban, ameddig jöhettek hajó nélkül. Azt a segítséget visszautasították, mert értelmetlennek látták.
- Mindenki megmozdult kivétel nélkül, közmunkás és önkéntes, nem volt soha munkáskézben hiány, s ez az összefogás szép példája. A falu példásan vizsgázott - említi büszkén a polgármester.

Bejárjuk az öt házat. Elekes András főszerkesztő és Vezér Dávid marketingvezető ajándékcsomagokat adtak át a rászorulóknak a Pannon Lapok Társasága nevében, amely az 1 millió 363 ezer forintos, újjáépítésre fordítható összegen felül olyan gesztus, amely mosolyt csalt a korábban oly gyakran ijedt arcokra. A távoli hegyek, a sík folyóvölgy, a falvak és a városok indulattal, közönnyel, szorgalommal, tétova fásultsággal terhelt emberfélék otthona is, a sors pedig időről időre kilátástalanságot oszt az ártatlanoknak. Tenni kell ez ellen. Tenni, adni, ha gyakran hasztalannak tűnik is a ráeszmélés a jóra. Nem lehet hiába minden.
Járjuk a házakat, valahonnan cigányzenét hoz a szél, és kissé úgy érzem magam, mintha egy Kusturica-film szereplője lennék.
- A bútoraink tönkrementek, a hűtő bedöglött, áram nincs a házban, a fürdőszoba használhatatlan - mondja ifjabb Balogh Ödönné. - Tíz éve itt lakunk, és még ilyen víz nem volt. Nagy csapás volt ez számunkra, a gyerekek különösen nehezen viselték, ami történt. S jöhet még a víz.

- Nagyon megijedtünk. Úgy volt, hogy reggel felkeltünk, és szinte ment a ház - emlékezik az asszony Lakatos Miklós családjából. - Repedezni kezdett a fal, de nem akartunk elmenni, mert nekünk ennyi van. De életveszélyesnek nyilvánították, és menni kellett. Nehéz lesz a tél, mert vannak pici babák is otthon. Tüzelni kéne, de most olyan lakásban vagyunk, ahol nem lehet, mert nincs kémény. Egyelőre bebújó helynek megfelel, de a családnak kevés. Tizenegy éve vagyunk itt, de ilyen még nem volt. Hirtelen jött, nagyon hirtelen.
- Óráról órára emelkedett a víz - teszi hozzá a nagyobbik lány. - Jött folyamatban.
- Nagyon szívszorító volt három gyerekkel - ismeri el Bancsók Zoltán felesége, akin látom, hogy még messze van attól, hogy elfelejtse azt a júniust. - Türtőztette az ember magát, hogy ne boruljon ki. Ahogy felkeltünk, láttuk, az egész ház tönkre van. Ki kellett jönnünk, mert veszélyessé vált. Nem tudom, mi lesz a sorsunk, de reménykedünk. Azt mondják, jöhet még a víz bármikor. És akkor kezdődik az egész elölről.
- Teljesen kikészültünk idegileg, a házunk egyik napról a másikra rossz lett, s csak raktuk a homokzsákokat - mondja Kuru János. - Nem volt alvás, de ma is úgy van, hogy óránként felkelek. Aki még soha nem élt át ilyet négy gyerekkel, nem érzi át. Amikor vihar volt, rezgett a gipszkarton, a lámpa, csak kapkodtuk fel a gyerekeket, és rohantunk, mert valami lezuhant. Szerencse, hogy ilyen polgármesterünk van, mert nagyon kiállt értünk. Más helyen ez nem így történt.
Üveges Gábor azt állítja, van olyan építési konstrukció, ami ilyen helyzetben is szavatolná a házak biztonságát, de az sem jelentene százszázalékos megoldást az árterületen. A testület álláspontja ezért az, hogy az anyagiak függvényében - ha a kormány támogatása megérkezik -, más helyen kell építeni ingatlanokat, vagy házakat venni a falu másik pontján. Ha már tudják, mennyi pénz áll rendelkezésre, akkor ülnek le s tárgyalnak a folytatásról. De hosszú távú megoldást keresnek.

Mindjárt éjfél, amikor ezeket a sorokat írom, mert lényegében az ország teljes hosszát leautóztuk oda és vissza, átlóban keresztülvágtunk sorban a megyéken, és sok ez kilométerben, akármilyen kicsi is lett a haza. Fáradtnak érzem magam az elmúlt napok után, a kevés alvástól, a magam mögött hagyott órák nyomasztó hangulatától. Mindjárt éjfél, amikor elgondolkodom az elmúlt órák hordalékain.
Sok minden kavarog előttem: történések, a nélkülözés, az idő múlása, az erő és az akarat, emberek, arcok, tárgyak és érzések, a Hernád, ahogy megnyugodva a Tisza felé hömpölyög. Segélyek. Halk szavak, mosolyok, kezemet megragadó asszonyi ujjak. Barátok, hősök és áldozatok. Az ellenségek, a támadók, a bántók, a sértettek. Valami mély ürességet érzek. Miért nem lehet mindenre egyetlen isteni mozdulattal megoldást találni? Mindjárt éjfél, amikor eszembe jutnak gyengeségeim, el nem végzett dolgaim, a hallottak és látottak leírásának felelőssége.
Azokra gondolok, akik segítettek, akik úgy érezték, adniuk kell, mert ezt diktálja az emberség. Aztán felrémlik előttem régi barátom arca, akivel együtt voltunk katonák, és minden nap a disszidálást terveztük. Valahol a Hernád vagy a Sajó völgyében voltak az almafái. Elment vajon idegenbe, mint aztán én? És visszajött, mint ahogyan én tettem? Netán itt rakta valahol a homokzsákokat, netán el is mentünk egymás mellett a szentandrási utcán? Hiszen nem ismerném fel, huszonhárom éve nem láttam. Csak azt tudom, hogy kemény, szíjas ember volt, makacs fajta. Már fiatalon keményre faragta az a vidék. Ő és a többiek is megérdemelnek már egy jobb életet. Megérdemlünk mindannyian.

Száguldó képzelet

Furcsa formájú autót készített a szombathelyi extrém faszobrász, Kovács Gábor. A faragott jármű egyelőre ponyva alatt pihen a hernádszentandrási óvoda udvarán, mert a helybéliek különlegesen megbecsülik. Addig nem kerül végleges helyére, amíg tetőt nem építenek föléje, hogy óvják az időjárás viszontagságaitól, s ehhez a beton alap már elkészült. Egyébként sokat dolgoznak az óvoda rendbetételén, aztán jöhetnek a gyerekek, és száguldhat a képzeletük a csodaautóban ülve.

OLDALTÖRÉS: A közösség ereje

A közösség ereje

A Pannon Lapok Társaságának lapjaiban napról napra olvashattak segélyakciókról. A napilapok nem csupán gyűjtéseket szerveztek az elmúlt hetekben, hanem mintegy információs központként vállaltak szerepet és segítették azokat, akik fontosnak érezték az árvíz károsultjainak támogatását, valamint a természeti katasztrófa következményeinek mielőbbi felszámolását. A Vas Népében az Árvízsegély rovat huszonhétszer jelentkezett, kétszer A nap témája feldolgozás foglalkozott a károsultak megsegítésével. Hatvanhét szervezet, intézmény, párt és önkormányzat kezdeményezéséről számoltunk be. A Fejér Megyei Hírlapban az Árvízsegély rovat harmincnyolc alkalommal volt olvasható. A megjelenésekkor összesen ötvenhat szervezet, intézmény, önkormányzat, párt és civil összefogás, valamint vállalkozói csoport kezdeményezéseit és azok eredményeit mutattuk be az olvasóknak. A Veszprém megyei Naplóban az Árvízsegély rovat harmincegyszer jelent meg, s kétszer A nap témája rovat is foglalkozott az adománygyűjtésekkel. A megjelenések során összesen negyven szervezet kezdeményezéseit közvetítettük olvasóink felé, illetve számoltunk be a későbbiekben azok tényleges eredményeiről. A Zalai Hírlapban összesen harminc alkalommal jelentkezett az Árvízsegély-rovat, ezen felül kétszer A nap témája összeállítással kapcsolódtunk a témához. A lap írt a murai árvízvédelmi, gátépítési gyakorlatról, s körbejárták az újságírók az ártéri területeken élők problémáit is. A megjelenéssel ötvenhat segélygyűjtő és szállító szervezet, intézmény, önkormányzat, vállalkozás kezdeményezéséről adtunk hírt.
A Dunaújvárosi Hírlapban harmincnégyszer jelent meg az Árvízsegély rovat. Kétszer volt A nap témája az akció, a másodikban a gyűjtést lezáró jótékonysági rendezvényt dolgozta fel a napilap. Összesen huszonhat szervezet adománygyűjtéséről közölt a DH információt. A Pannon Lapok Társasága a súlyosan károsodott házak újjáépítésére az akciók után, olvasóink önzetlenségének köszönhetően összesen 1 363 020 forintot utal át a hernádszentandrási önkormányzat részére.