2014.01.31. 09:50
Egy bátor selfie
Hódít a selfie, az internetes közösségi oldalak tele vannak a levelezők, csevegők önmagukról készült fotóival.
Annyira berobbant a köztudatba, hogy angolszász nyelvterületen tavaly az év szava lett a selfie, szinte percek alatt megtanultuk, hogy önfotózást jelent a szó. Az egyik hírportál éppen most selfie-versenyt hirdetett. Kíváncsiak voltunk, mit szól ehhez az őrülethez egy profi fotós. Ezért megkérdeztük Sárdi Krisztina fiatal veszprémi fotóművészt, aki nemrégiben jött haza Angliából, most pedig Budapesten tanít.
- A közösségi média térhódításával alakult ki a „selfie” önarckép kategória és kifejezés is. Ezek a képek általában az ideális ént ábrázolják amit hitelesítenek a „snap shot” fotó – á csak gyorsan lekattintottam magam - esztétikai elemei. Nyilván senki nem posztol ki magáról előnytelen képeket ezért tudjuk, hogy ezek nem csak véletlenül elkapott jó pillanatok.
Az én „selfie” képeim ennek a fogalomnak az ellenkezői, hiszen fotográfusként pontosan tudom milyen eszközökkel és hogyan tudom befolyásolni a kép nézőjét, hogy egy erősen megkomponált kép is hiteles legyen. Éppen ezért nem próbálom meg elrejteni a komponáltságot – nyilatkozta a Naplónak Krisztina.
Küldött egy fotót is, ahogy ő nevezte, az első „selfie”-jét, önarcképét, amit a kedvenc felső-aknás Bronica gépével készített, s ami különben látható volt a tavaly Veszprémben megrendezett kiállításán is. – A kép azért fontos mert magába foglalja az utána következő fotográfiai munkásságom lényegét: a férfi és női szerepek hatalom harcát – fűzte hozzá.
- Az önarcképeim azóta is az alteregóim vivódásait az integrált belső harmóniára való törekvéseimet mutatják be. Így a „selfie” számomra a kifelé szerepjátszó kategória szöges ellentéte, sokkal inkább a belső szerepekre való perspektíva keresése. Sárdi Krisztinához hasonlóan gondolkodtak egyébként az alternatív művészek is a 60-as, 70-es, 80-as évekből. Például Ginsberg is előszeretettel fotózta magát meztelenül, a beat nemzedékről szóló, a Ludwig Múzeumban nemrégen zárult kiállítás képein is láthattuk ezt. De tudunk olyan performer művésznőről is, aki a homlokára erősített kamerával rögzítette élete minden mozzanatát. Szó szerint véve az élet művészet, a művészet élet szlogent.