Az ex-libris több, mint gyűjtőszenvedély

Kundermann Jenő, aki több mint tízezer ex-librissel büszkélkedhet, nevére 126 nyomatot készített az elmúlt évtizedekben  számos művész. Krajcsi Tiborné is sok saját névre szóló grafikával dicsekedhet. Nemrég leánya, Tímea három haikujára készíttetett. Neki hatezer ex-librise van, témánként összegyűjtve.

A gyűjtőktől megtudtuk, a legkorábbi ismert ex-libris Dürertől  maradt az utókorra. A saját névre készített grafika kezdetben a leggazdagabbak kiváltsága volt, éppúgy, mint az írás és olvasás elsajátítása, a könyvek birtoklása. Saját könyvtárára minden tulajdonos büszke volt, hamar felmerült az igény, hogy egyedivé tegyék valamint megjelöljék annak darabjait. Így alakult ki az ex-libris, amely mára a grafikán belül önálló művészeti ág, számos gyűjtővel, a gyűjtőket összefogó civil szervezettel. Ajkán 1982-ben alakult meg a Kisgrafika Barátok Köre, amelyet Medgyesy Miklós vezetett, majd Tilhof Endre lett az elnök.

Krajcsi Tiborné több nyomatot is őriz (Fotó: Tisler Anna)

- Baráti körként könnyebben fejlődtünk, építettünk kapcsolatokat – tudtuk meg Krajcsi Tibornétól. Hamarosan már országos szinten is jegyeztek bennünket, ajkaiakat. Meghívást kaptunk kiállításokra, szakmai tanácskozásokra, kapcsolatba kerültünk grafikusokkal. Lehetőséget kaptunk a bemutatkozásra többek között Ajkán, Budapesten, Tihanyban, Szegeden, Sümegen. Kiállításainkon nem csupán a kisgrafika művészeti ágat népszerűsítettük, hanem példánk nyomán sokan gyűjtővé váltak.

Baranyai Ferenc grafikus hozzátette, a gyűjtők és az alkotók között baráti kapcsolat alakul ki a közös munka során. A megrendelő elmondja a kívánságát, az alkotó elkészíti, majd egyezteti. Ha megfelel a megrendelőnek, akkor elkészíti a nyomatot, előkészíti a papírt, majd elkezdi a sokszorosítást, amely legfeljebb néhány tucat darab. Aki többet szeretne, nyomdában készítteti el. A nyomatkészítés ugyanis drága és időigényes. Az alkotók és a megrendelők között a közös munka, az együttgondolkodás alatt gyakran szövődik barátság. Az alkotó meghívja műtermébe a gyűjtőt, beszélgetnek, így számos új élménnyel és információval gazdagodnak mindannyian. A településeken, amelyekben több gyűjtő él, megalakítják a baráti kört. A közös érdeklődés  hamar összehozza a különböző foglalkozású és anyagi helyzetű embereket.

- A gyűjtés nem csupán szenvedély, hanem életforma – fogalmazta meg Baranyai Ferenc. – Új embereket ismerünk meg, utazunk egymás kiállításaira, rendezvényeire, sokat tanulunk egymástól, megismerünk művészeti ágakat, alkotókat, technikákat.

Kundermann Jenő az ex-librisek mellett újabb gyűjtőszenvedélynek hódol.  Képeslapokkal is kezdett foglalkozni.

Kundermann Jenő régi könyveket is őriz (Fotó: Tisler Anna)

- Beszereztem több ajkai képeslapot, többek között olyant, amelyen a régi Lőrinte van megörökítve – tudtuk meg. – A somlói lapok is érdekelnek, ugyanis a hegyen van szőlőbirtokom. Pannonhalma azért kedves számomra, mert ott töltöttem középiskolás éveimet. A templomokról készültek is érdekelnek, gyűjtöm a zsinagógát ábrázolókat is.

A régi vasútállomások is felkeltették az érdeklődését. Sikerült megszereznie már több lapot. Gyűjteményét folyamatosan gyarapítja. Más gyűjtőkkel tartja a kapcsolatot, figyeli az aukciók kínálatát. A képeslapok jól mutatják a települések arculatát a különböző korokban, a fejlődést, a lakosok ízlésének a változását.