Szelektíven, újrahasznosítva

rn- Az illegális lerakóknál nagy az esélye, hogy az esõ szennyezõ anyagokat mos be a talajba, az élõvizekbe: a Zala folyóba, a Kis-Balatonba, a Balatonba, s általuk az ivóvízbázisokba - fogalmazott Laki István, a Keszthelyi Vízmû kis-balatoni üzemigazgatóságának vezetõje. - Az említett hulladékok között megtalálhatóak a mûtrágya csomagolóanyagok, a festékes dobozok, olajos hordók, s az egyéb vízben oldódó anyagok. S bár - megelõzendõ a gondokat - rendszeresen figyeljük a területet, a megoldást az jelenti, ha elkészülnek a megfelelõ lerakók, gyûjtõszigetek, s így a talaj-, illetve élõvizek mentesülnek a szennyezõ anyagoktól. Ehhez még sok munkára, s nem utolsósorban a szemlélet megváltoztatására van szükség. A szakemberek tudják jól, hogy a szelektív hulladékgyûjtés jelenti a jövõt. Keszthelyen a Városüzemeltetõ Kft. végzi a feladatot, a településen jelenleg mintegy harmincszázalékos a szelektíven gyûjtött lakossági hulladék aránya. A pályázati pénzbõl két esztendeje kialakított gyûjtõszigeten papír, mûanyag és az üveg hulladékok elkülönítésére nyílik lehetõség, de a gumiabroncsok is hasznosítókhoz kerülnek. A városban és a környékén képzõdõ „zöldet“ a hulladékkezelõ telepen komposztálják. Ugyanitt található az átrakóállomás, egy hulladékudvar és válogató. A telep további fejlesztése az ISPA-projekt keretében valósul meg. A szelektív gyûjtés kiszélesítése, a többi településen való bevezetése szintén a projekt része. Segítik a tevékenységet a civil szervezetek is, a rendszeres természet-takarítással, hulladékgyûjtési akciókkal, valamint a felvilágosító tevékenységgel. Úgy vélik, az újrahasznosítható anyagok felhasználásával az energiával is takarékoskodhatunk. A Keszthelyi Környezetvédõ Egyesület és a Nõk a Balatonért Egyesület például a használt étolaj gyûjtését, s a komposztálást is felkarolta. Nagykanizsán meglehetõsen régen, 1993-ban jelent meg elõször a szelektív hulladékgyûjtés, a város öt körzetében: akik beszálltak a rendszerbe, a biohulladék elszeparálásához kaptak külön edényt. A következõ nagy lépésre 2002-ig kellett várni: az önkormányzat elnyert egy pályázatot, melynek keretében ötven hulladékgyûjtõ szigetet építettek a városban, kiterjesztve a válogatott gyûjtés lehetõséget egész Kanizsára. - Talán az a korábbi közel tíz év is teszi, hogy elmondható: a szelektív gyûjtés jól megy a városban - véli a Városüzemeltetõ Kht. környezetvédelmi ügyintézõje, Baloghné Munkácsi Andrea. - A szigeteken a mûanyagot, a papírt, valamint a színes és a fehér üveget gyûjtjük külön, s a tárlók tartalmával szinte egyáltalán nincs gond. A konténerek mellett gyakran megjelenik egy-egy szatyorban szemét, de ez egy más kérdés. Az ISPA-projekt keretében tart a szigetek szaporítása: a nyárra kilencvenre emelkedik a számuk, s ráadásul komfortosabbak is lesznek, s ahol lehetõség van rá, sövényt is telepítenek köréjük. Az ügyintézõ elmondta: az új létesítményektõl egyrészt várják, hogy a környékükön élõket szelektív gyûjtésre sarkallják, ugyanakkor néhánnyal meglévõ igényekre válaszolnak. Sokan kérték tõlük a város különbözõ részeirõl, hogy telepítsenek hozzájuk is szigetet. A helyi Kaán Károly Környezetvédelmi Egyesület elnökeként és iskolaigazgatóként is a szelektív gyûjtés lelkes híve Benedek Miklós. Több mint tíz éve gyûjti így odahaza a szemetet, s meggyõzõdéssel állítja: rövid idõ alatt rutinná vált, s így semmi kényelmetlenséget nem okoz ez az önkéntes vállalás. - Üvegeket, mûanyagot, papírt gyûjtök külön, illetve komposztálok is: a háztartásban és a ház körül képzõdõ szerves hulladékot olyan fekete földdé alakítom, amelyet a legigényesebb kertészek is megirigyelhetnek - mesélte. Nagyon szomorúan látom, hogy sok családi háznál a kertben lenyírt füvet is szemeteszsákokba tömik, majd elszállítva terhelik vele a szeméttelepet, saját magukat pedig megfosztják a kertben kiválóan hasznosítható tápanyagtól. Amerre csak járok, hangsúlyozom a szelektív gyûjtés fontosságát.